Világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak a közúti közlekedésbiztonság javítására, hiszen számos országban a közúti balesetekben történő elhalálozás az egyik vezető halálok. Miközben a közúti közlekedésbiztonság színvonala, valamint a rá vonatkozó szabályok és előírások is nagyon változóak, addig az Európai Unióban évente körülbelül negyven ezren halnak meg és 1,7 millióan sérülnek meg közúti balesetekben.

Az Európai Unió tagországai és a csatlakozni kívánó országok körében nagyon eltérő a közúti közlekedésbiztonság szintje. Az észak-nyugati országok teljesítenek legjobban, élükön Svédországgal, az Egyesült Királysággal és Hollandiával, ahol a legalacsonyabb volt az egymillió személyautóra vetített halálesetek száma az elmúlt években. A dél-európai országokban (Olaszország, Görögország, Spanyolország és Portugália) egyértelműen alacsonyabb a közúti közlekedésbiztonság szintje, míg a keleti országok (tagállamok és tagjelölt országok) esetében a legmagasabb a baleseti kockázat (Yannis et al 2007; Bialas‐Motyl 2007; ETSC 2007). Ezek a különbségek azt mutatják, hogy rendszerezett erőfeszítésekre van szükség az Európai Unión belüli egységesebb közúti közlekedésbiztonsági teljesítmény eléréséhez, és ahhoz, hogy megvalósuljon az európai uniós közúti halálesetek teljes számának 2010-től 2020-ig történő megfeleződésére irányuló elfogadott célkitűzés (Európai Bizottság, 2010).

A közúti balesetek minden délkelet-európai országban komoly problémát jelentenek, és közös lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy ne csak az egyes országokban, hanem ebben a nagyobb európai térségben is javuljon a közúti közlekedésbiztonság. Bár a közúti balesetek országonkénti elemzése feltárhat különbözőségeket és egyedi jellegzetességeket, amelyek az egyes országok végső közúti közlekedésbiztonsági teljesítményét írják le, vannak olyan közös kulcsfontosságú tényezők, például a közúti infrastruktúra kezelése és az úthasználók viselkedése, amelyeket fel lehet és kell is tárni annak érdekében, hogy Európa ezen térségében a közúti közlekedésbiztonság javulhasson. Emellett fel kell használni és tovább kell fejleszteni a közúti közlekedésbiztonság terén jobban teljesítő közép- és észak-európai országokban szerzett ismereteket és tapasztalatokat.

Mindezek ismeretében kapott támogatást a Közlekedésbiztonság a délkelet-európai régióban (Roadsafetyin South East European regions – ROSEE) projekt az 1. ábrán látható országokat magába foglaló Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program negyedik kiírása keretében.

A ROSEE a SOL-projekt (SaveOurLives – “Mentsétek meg életünket” projekt) tapasztalataira épít, amely Közép-Európa közúti közlekedésbiztonságának javításával foglalkozik, és célja, hogy a hozzáférhetőség és a forgalombiztonság hangsúlyozásával a délkelet-európai nemzeti és regionális úthálózatok kialakításának előmozdítása, tervezése és üzemeltetése összehangoltabban történjen.

 A ROSEE-projektcélkitűzései:

• Megerősíteni az intézményi kapacitásokat annak érdekében, hogy a hálózattervezés és -üzemeltetés a közúti közlekedésbiztonság irányelveinek teljes körű figyelembevétele mellett valósuljon meg; emellett a projekt célja még az intézményi kapacitások fejlesztése érdekében hozzájárulni a magasabb jövőbeni pénzügyi forrásokhoz.
• A projekt céljai közé tartozik továbbá, hogy hozzájáruljon a biztonságosabb közutakhoz és mobilitáshoz, valamint a magasabb jövőbeni anyagi támogatási lehetőségekhez a biztonságos infrastruktúrák érdekében.
• Végül a projekt kiemelt céljaként említhető a rendelkezésre álló szakmai kapacitást bővítése, hogy a közúthasználók viselkedését befolyásoló hatásos és többkomponensű megoldások jöhessenek létre, különös tekintettel a nemzetközi együttműködés jelentette előnyökre.

A ROSEE-projekt megvalósításában az alábbi partnerek vesznek részt:

• Kelet-Lombardia Közlekedési és Logisztikai Ügynöksége (Agency of East Lombardy forTransport and Logistics) ‐ ALOT s.c.a.r.l. (Olaszország) (projektvezető)
• EU K+F Koncepciók Egyesülete (Association EU CONCEPTS R&D) ‐ EUCon (Románia)
• GRSP Magyarország Egyesület ‐ GRSP HU (Magyarország)
• Bresciai Egyetem, Építő-, Építés-, Föld- és Környezetmérnöki Kar (University of Brescia, Department of civil, architectural, land and environmental engineering )‐ UniBS (Olaszország)
• KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. ‐ KTI (Magyarország)
• Athéni Nemzeti Műszaki Egyetem, Építőmérnöki Kar, Közlekedéstervezési és –üzemi Tanszék (National Technical University of Athens, School of Civil Engineering, Department of Transportation Planning and Engineering) ‐ NTUA (Görögország)
• Szlovéniai Autóklub (Automobile Association of Slovenia) - AMZS (Szlovénia)
• Szlovéniai Forgalombiztonsági Ügynökség (Slovenian Traffic Safety Agency) ‐ AVP (Szlovénia)
• Ljubljanai Egyetem, Építőmérnöki és Geodéziai Kar, Forgalomtechnikai Intézet (University of Ljubljana, Faculty of Civil and Geodetic Engineering, TrafficTechnical Institute) ‐ UL FGG‐PTI (Szlovénia)
• Nyitott Fiatalok Egyesülete (Open Youth) ‐ OY (Bulgária)

Magyarországot a KTI és a GRSP Magyarország képviseli. A KTI (Közlekedéstudományi Intézet) célja, hogy megvalósuljon a közúti közlekedésbiztonsági tevékenységekkel kapcsolatos nemzeti döntéshozási folyamatok hatékonyságának folyamatos fejlődése. A KTI a közlekedésbiztonsághoz kapcsolódó kutatómunkája hetvenötéves múltra tekint vissza, A KTI a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tudományos háttérintézménye, így aktívan részt vesz a minisztérium döntéshozói folyamatainak előkészítésében, valamint törvény-/jogszabály-alkotási munkájában.

A GRSP Magyarország Egyesület a SOL-Save Our Lives partnerség résztvevője, és a SOL-projekt eredményeire építve szeretné a folytonosságot biztosítani a ROSEE keretein belül, egyúttal felhasználva a szerzett tapasztalatokat is. A GRSP Magyarország Egyesület tagjainak tevékenységi köre nagyban egyezik e projekt alaptevékenységeivel és a munkacsomagok kijelölt feladataival, de a projekt célkitűzései segíthetnek a tagoknak a gyorsabb fejlődés megvalósításában és a céljaik elérésében. A megfelelő közútkezelés a forgalombiztonság egyik kulcstényezője. Magyarországon kétféle útkezelő szervezet létezik, egyrészt az állami, másrészt a helyi üzemeltetés alatt lévő szervezetek. A forgalmi rend kialakítására vonatkozó szabályok kötelezőek az állami kezelésben lévő útkezelőkre, azonban csak ajánlásként élnek a helyi kezelésben lévők esetén. Ez problémához vezethet, ha az állami és a helyi szervezetek különbözően közelítenek bizonyos kérdésekhez. A GRSP HU fő célja, hogy a különböző szervezetek és szektorok munkáját harmonizálja.

Magyar Nemzeti Jelentés

A Magyar Nemzeti Jelentés célja, hogy röviden bemutassa a közúti közlekedésbiztonság állapotát Magyarországon, valamint, hogy dokumentálja a ROSEE-projekt keretein belül Magyarországon elvégzett valamennyi tevékenységet és ezek eredményeit. Felvázolja az aktuális magyar közúti közlekedésbiztonsági helyzetet. Ezen belül tárgyalja a közúti közlekedésbiztonság magyarországi állapotát összehasonlításban más délkelet-európai országokkal, bemutatja a közúti közlekedésbiztonság általános tendenciáit, és makroszinten elemzi a közlekedésben résztvevőkkel, a közút környezetével és a járművekkel kapcsolatos baleseti tényezőket. Foglalkozik a Közúti Közlekedésbiztonsági Értékelési Eszközök kifejlesztésével és gyakorlati használatával, bemutatja a projekt keretén belül alkalmazott eljárásokat, valamint a hazai közúti közlekedésbiztonság jogi és szabályozási környezetének, valamint az intézményi kapacitás felmérésének eredményeit, és összefoglalja az ország jellegzetességeit. Bemutatásra kerül a Jelentésben a hazai közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos szükséges és rendelkezésre álló adatok és információk értékelése. Tárgyalja a magyarországi közúthálózat állapotát, bemutatja a lakott területen kívüli közúthálózat általános közlekedésbiztonsági értékelését és a közúti közlekedésbiztonsági audit helyzetét, valamint rögzíti, hogy milyen igények merülnek fel a közlekedésbiztonsági infrastruktúra menedzsmentjével kapcsolatban. Áttekinti a közúti közlekedésben résztvevők viselkedését Magyarországon, illetve ezen belül kitér a közlekedésben részt vevők kulcsfontosságú viselkedési problémáira, az elsődleges ellenőrzési eszközökre, az elsődleges kommunikációs és továbbképzési eszközökre és a hatóságok szerepére.

Közúti közlekedésbiztonsági prioritások Magyarországon

A 2011–2013 közötti időszak közlekedésbiztonsági irányelveit, céljait, kiemelt területeit és akcióit a Magyar Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram határozza meg. A program helyzetelemzése abból indul ki, hogy a balesetek túlnyomó része személyi tényezőkre vezethető vissza, ezért azok megfelelő kezelése a közúti közlekedésbiztonsági munka legfontosabb eleme. Az uniós beavatkozási területekkel összhangban meghatározó feladat a szabálykövetési hajlandóság és a közlekedők felkészültségének fokozása.

A közlekedési szabályok szigorúbb betartatása, az ellenőrzések hatékonyságának növelése változatlanul kulcsfontosságú kérdés a halálesetek és sérülések számának csökkentésében. Az összesített adatok alapján több mint 2,6 millió, az objektív felelősség körébe tartozó ügyet regisztráltak 2008 májusától 2012 végéig. Havi átlagban több mint 61 ezer, szankcióval végződő közigazgatási eljárás indult, 86 százalékuk sebességtúllépés miatt.

A gyermekek és fiatalkorúak közlekedésbiztonságának további javítása érdekében korszerű közlekedésre nevelésre van szükség, az életkorhoz igazodó tartalommal és formával. Az általános iskolák felső tagozatos tanulói elsősorban a gyalogos és kerékpáros, a középiskolások a gyalogos, kerékpáros és segédmotor-kerékpáros közlekedés legfontosabb szabályait, alapvető feltételeit sajátíthatják el a programban.

A közlekedésbiztonság Magyarországon

A közúti szektorban az elmúlt évek szigorításai folytán az 1990-es csúcsához képest a baleseti halálesetek és személysérüléses balesetek száma jelentősen csökkent, a javulás 2007 és 2011 között különösen látványos volt, ennek ellenére Magyarország 2008-ban az EU-27 tagállamából az egy személygépkocsira jutó közúti baleseti halálesetek tekintetében csak a 22., az utaskilométerre esőben pedig a 25. helyet érte el, nálunk csak Románia és Bulgária helyzete volt rosszabb. A balesetek döntő többségében az emberi tényező érvényesül. A biztonság irányába tett erőfeszítések közül az elmúlt időszakból kiemelhető az ittas vezetés és a gyorshajtás kapcsán bevezetett zéró tolerancia és objektív felelősség (2008-tól), a megemelt büntetőpontok, illetve 2011-től a magasabb büntetési mértékek, a külföldi rendszámú járművekkel szembeni erőteljesebb fellépést lehetővé tevő szabályok, továbbá a közúti projektek vonatkozásában a kötelezően előírt közúti biztonsági hatásvizsgálat, illetve a tervezőtől és a kivitelezőtől független közúti biztonsági audit. További előremutató kezdeményezés a 2011-2013 között futó Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram. Sokat kell még tenni az ellenőrzési tevékenység terén is, hiszen itt rendkívüli mértékben elmaradnak a hazai értékek az EU átlagtól.

A ROSEE projekt az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával  a  „South East Europe Territorial Cooperation Programme 2007-2013” keretében valósul meg.

The content provided reflects the author’s views and the SEE Program is not liable for any use that may be made of the information contained therein.

Szerzők:

Dr. Török Árpád, KTI Közlekedéstudományi Intézet, Közlekedésbiztonsági Központ, központvezető helyettes,

Barna Éva, KTI Közlekedéstudományi Intézet, Közlekedésbiztonsági Központ, tudományos munkatárs

Biró Angelika, KTI Közlekedéstudományi Intézet, Közlekedésbiztonsági Központ, projekt koordinátor