A ROSEE projekt célja, hogy a délkelet-európai térség úthálózatán hozzájáruljon a közlekedésbiztonság javulásához. A projekt a „Délkelet-európai Nemzetközi Együttműködési Program” finanszírozásában valósult meg.

6 ország képviseltette magát a konzorciumban az alábbi szervezetek személyében:

• ALOT s.c.a.r.l., Agency of East Lombardy forTransport and Logistics, Italy (Lead Partner);
• EuCon, Association EU CONCEPTS R&D, Romania;
• GRSP Hungary Association, Hungary;
• UniBS University of Brescia, DICATAM Department of Civil Engineering, Architecture, Land, Environment and of Mathematics, Italy;
• KTI Institute for Transport Sciences Non Profit Ltd., Hungary;
• NTUA, National Technical University of Athens/School of Civil Engineering/Department of Transportation Planning and Engineering, Greece;
• AMZS, Automobile and Motorcycle Association of Slovenia,Slovenia;
• AVP, Slovenian Traffic Safety Agency, Slovenia,
• UL FGG – PTI, University of Ljubljana, Faculty of Civil and GeodeticEngineering, Slovenia;
• iRED, Open Youth Institute for Research, Education and Development, Bulgaria.

A fentiek értelmében tehát elmondható, hogy a ROSEE projektet célja a délkelet-európai térség közlekedésbiztonságának javítása. Az akciók egy része az infrastruktúrára fókuszált, hangsúlyozva a műszaki szakértelem jelentőségét a közigazgatásban, az úthálózat tervezése, támogatása és működtetése során. Az akciók másik része az emberi tényezőre fókuszál helyi szemléletformáló és ismeretterjesztő kampányok megvalósítása révén.

A ROSEE a kiválasztott délkelet-európai régiókban helyi és nemzeti szinten támogatta a közlekedésbiztonsági területen tevékenykedő döntéshozókat és operatív szakembereket.

A ROSEE projekt módszertana az alábbi pilléreken alapszik:

• Az elsőrendű úthálózatra fókuszáló projektelem esetében a legfontosabb nemzeti szervezetekkel működtünk együtt annak érdekében, hogy az úthálózat tervezésére és működtetésére vonatkozó közlekedésbiztonsági előírások, folyamatok hatékonyságát tovább javíthassuk.
• A másodrendű úthálózat vonatkozásában a projekt során együttműködtünk a releváns nemzeti, regionális és városi szervezetekkel, annak érdekében, hogy közösen alakítsunk ki egy a másodrendű hálózatok közlekedésbiztonsági színvonalának javítására alkalmas modellt, majd ezt követően a projekt során kifejlesztett monitoring eljárás segítségével elemezzük és értékeljük a kialakított modellt. Fenti folyamatok során megvalósult a másodrendű úthálózat magas kockázatú szakaszainak azonosítása, az érintett döntéshozó szervekkel való együttműködés a legfontosabb közlekedésbiztonsági célkitűzések vonatkozásában és egy akcióterv alapjául szolgáló többkomponensű stratégia kidolgozása. A projekt egyik mérföldköveként azonosítható beruházási javaslatok a fentiekben bemutatott kiemelkedő jelentőségű pillérek segítségével kerültek meghatározásra.

A projekt 6 fő tevékenységet foglalt magába:

1. Projekt menedzsment és pénzügyi irányítás.
2. A ROSEE céljainak és eredményeinek a lehető legszélesebb körben történő terjesztése.
3. Az adatelemzés munkacsomag során megvalósult a jogszabályi környezet, az úthálózatok közlekedésbiztonsági szempontból történő koordinációjára, tervezésére és működtetésére vonatkozó rendelkezések valamint az egyes partner országok közlekedésbiztonsági helyzetének átfogó értékelése.
4. A biztonságos utak és mobilitás munkacsomag célja a közlekedésbiztonsági elemzésre és értékelésre vonatkozó szakértői módszertan fejlesztése; az együttműködés növelése az országos szervezetek között a biztonságos infrastruktúra menedzsment tárgykörében (fejlesztés, fenntartás), illetve hozzájárulás a védtelen közlekedők biztonságának növeléséhez.
5. Közlekedők biztonsága: e munkacsomag célja, olyan képzési programok megvalósítása, melyek hozzájárulnak a szakértői kapacitás bővítéséhez a hálózatfejlesztés koordinációjának, tervezésének és működtetésének területén; illetve elősegíti az együttműködést a délkelet–európai országok között az úthasználók viselkedését befolyásoló hatékony megközelítésekről.
6. Ellenőrzés és értékelés munkacsomagban megvalósul az egyes tevékenységek és a fő akciók hatásának értékelése.

Az elemzés módszere

A költség-haszon elemzés (CBA) egy olyan szisztematikus módszer, ami egy projekt, egy beruházás vagy egy intézkedés hasznát és költségeit számolja ki és hasonlítja össze. A ROSEE projekt esetében a vizsgálatnak alapvetően két fő célja van:

Meghatározni, hogy az elvégzett pilot feladatok költséghatékony módon kerültek-e megvalósításra, valamint, hogy lehetőséget biztosítsanak a különböző projektek összehasonlításához. Magában foglalja az egyes lehetőségek teljes várható költségének és a teljes várható hasznának az összehasonlítását, ezáltal láthatóvá válik, hogyan aránylanak egymáshoz hasznok és költségek.

Közlekedésbiztonsági szempontból hasznok oldalán a balesetek, sérülések, halálesetek elkerülése a legfontosabb internalizálható tényező. Ez a tényező az életek megmentése mellett, egyben az elkerülhető külső költségeket is magába foglalja. A balesetek és sérülések jelentette költségek egzakt meghatározása meglehetősen összetett feladat, ezért ezeket a halálos, súlyos és könnyű sérülések becsült értékei alapján számítjuk. Ugyancsak nehéz meghatározni a speciális, korábban nem alkalmazott közlekedésbiztonsági intézkedések közlekedésbiztonsági hatását (pl. a közúti biztonsági felülvizsgálatot támogató szoftver hatását). Ezért a ROSEE projektben egy egyszerűsített módszer került alkalmazásra a közlekedésbiztonsági beavatkozások megtérülési arányának meghatározására.

A ROSEE projekt speciális úttörő intézkedéseit korábbi közlekedésbiztonsági beavatkozások hatásaira fókuszáló kutatások eredményei és tapasztalatai alapján számítottuk (pl. RoseBud, SOL és SafetyNet projektek).

A következő táblázat a ROSEE projekt során végrehajtott pilot intézkedések becsült haszon-költség hányadosát mutatja be. Ahhoz, hogy a becslés alapján hozható későbbi döntések minél hatékonyabbak legyenek, célszerű a költség-haszon hányados várható érték intervallumának az alsó tartományát feltételezni.

Jelen pilot projektek eredményeire támaszkodva látható, hogy az infrastrukturális beavatkozások megtérülési rátája multiplikálódhat, összehasonlítva más beavatkozásokkal, melyek az úthasználókra és a gépjárművekre irányul.

Jó példa erre a University of Brescia, Department of Civil, architectural, land and environmental engineering  által végrehajtott beavatkozás:

• Útmelletti védőkorlátokat érintő intézkedések – megtérülési ráta: 0,69-32

Az intézkedés magas megtérülési rátájának oka lehet az, hogy a beavatkozás közvetlenül képes csökkenteni a baleseti sérülések súlyosságát.

A fentiek ismeretében is kijelenthetjük azonban, hogy egy jól megalapozott kampány, amely fókuszában a célcsoport, ill. annak igényei állnak, elérhet olyan megtérülési rátát, amelyet az infrastrukturális beavatkozások elérnek. Az elemzett pilot tevékenységekre nézve azt láthatjuk, hogy a kampányok hatékonysága elérheti akár az infrastrukturális beavatkozások megtérülési rátáját.

Jó példa erre az Association EU CONCEPTS R&D és a KTI Közlekedéstudományi Intézet kampány tevékenysége:

• Kampány a gépkocsivezetők közlekedési kockázatok iránti tudatosságának növelésére; „Oktatás a közlekedési kockázatok megelőzésére” című tantervre vonatkozó ajánlás - megtérülési ráta 4,3-20, és
• Baleseti kockázat csökkentését célzó kampány  - megtérülési ráta: 4,7-20.

Összefoglalásként elmondható, hogy a ROSEE projekt során megvalósult úttörő közlekedésbiztonsági intézkedések megtérülési rátája 0,65-32 között mozog, amely arány egész széles sávot fed le. A beavatkozások láthatóan jól teljesítettek, alkalmazásuk legjobb gyakorlatként más országokban is indokolt, azonban a döntéshozók számára ajánlott az említett elemzések komplex áttekintése ahhoz, hogy a beavatkozások korlátait és előnyeit jobban megismerjék.

Az elemzések az alábbi weboldalon érhetőek el: http://rosee-project.eu/

A ROSEE projekt az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával  a  „South East Europe Territorial Cooperation Programme 2007-2013” keretében valósul meg.

The content provided reflects the author’s views and the SEE Program is not liable for any use that may be made of the information contained therein.

Szerzők:

Dr. Török Árpád, KTI Közlekedéstudományi Intézet, Közlekedésbiztonsági Központ, központvezető helyettes,

Barna Éva, KTI Közlekedéstudományi Intézet, Közlekedésbiztonsági Központ, tudományos munkatárs

Biró Angelika, KTI Közlekedéstudományi Intézet, Közlekedésbiztonsági Központ, projekt koordinátor