Infrastruktúra Szabályozás Ellenőrzés Balesetmegelőzés Emberi tényező Hírek, aktualítások Szakcikkek
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A Közlekedésbiztonsági Akcióprogram megállapításai

Az utóbbi közel 35 év közlekedésbiztonsági statisztikai adatait tanulmányozva érdekes tendenciákat figyelhetünk meg. A közúti gépjárművek, a személysérüléses balesetek és az ezek következtében meghaltak számának alakulásánál szembeötlő, hogy különböző hosszúságú javuló és romló időszakok váltották egymást 1976 és 2009 között. Jelenleg – 2006-tól – javuló helyzet jellemzi a hazai közúti biztonságot, ami várhatóan tovább folytatódik. A Közlekedésbiztonsági Akcióprogram kidolgozásában részt vettek a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai Tagozatának munkatársai is.

Magyarországon a személysérüléses közúti közlekedési balesetek számában 1990 és 2000 között jelentős, pozitív irányú változás következett be. A balesetek száma egy évtized alatt 37%-kal, a halálos áldozatok száma 51%-kal csökkent annak ellenére, hogy számottevően (18%-kal) nőtt a nyilvántartásban szereplő hazai gépjárműállomány. Az ittasan okozott balesetek aránya 15,3%-ról 11,8%-ra csökkent.

7

A halálos áldozatok számának alakulása Magyarországon [forrás: KBAP 2011-2013].

Magyarország a 90-es években egyszer már megvalósította azt a célkitűzést, melyet a „Fehér Könyv” 2001-2010 között határozott meg. Az ezredfordulót követően – 2001 és 2006 között – azonban hazánk közlekedésbiztonságát ismét kedvezőtlen statisztikai adatok jellemezték: a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma 13,4%-kal, a halálos áldozatok száma 5,2%-kal, az ittasan okozott balesetek száma pedig csaknem 30%-kal nőtt.

2009 rekordesztendőnek számít a hazai közúti közlekedésbiztonság történetében, hiszen utoljára több mint négy és fél évtizede volt ilyen alacsony a közúti tragédiák száma. A 2009. évi baleseti halálozások száma – az eltérő definíciók miatt szükséges korrekció után - pontosan az 1962. évinek felel meg, annak ellenére, hogy a gépjárműpark nagysága időközben a 35-szörösére nőtt.

Egyetlen év alatt, 2009-ben, 174 fővel csökkent a közúti balesetben meghalt személyek száma (996 főről 822 főre), s ez nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredmény (közel 18%-os csökkenés). A közúti balesetek alakulásának főbb területeit érintő más adatok is (pl. a személyi sérüléses balesetek, valamint az ittasan okozott balesetek száma) kedvezően alakultak.

Amennyiben a Központi Statisztikai Hivatal 2009. évi adatait a 2001. év – azaz a közlekedéspolitikai koncepció bázisévének – adataival hasonlítjuk össze, akkor megállapíthatjuk, hogy a személysérüléses közúti balesetek száma 3,48%-kal, a balesetekben meghalt személyek száma pedig 33,66%-kal csökkent. A meghaltak számának közel 50 évvel korábbi szintre való csökkentéséhez természetesen a gépjárműtechnika hatalmas fejlődése is hozzájárult.

Számos kutatás bizonyította, hogy a gazdaság élénkülése, vagy visszaesése (a GDP alakulása) közvetlen hatást gyakorolhat a közúti forgalom és ezáltal a közúti biztonság változására. A gazdasági válság következtében csökkenés tapasztalható többek között a közúti áruszállításban, az autóbuszos személyszállításban és a közúti gépjármű-állomány számában is. Valószínűsíthető tehát, hogy gazdasági fellendülés esetén számítani kell a közúti biztonság negatív változására, így erre már most készülni kell a megfelelő intézkedésekkel.

A közlekedési balesetek főbb okai az elmúlt években nem változtak. A rendőrség által nyilvántartott okok között változatlanul első helyen emelhető ki a sebesség nem megfelelő megválasztása (abszolút és relatív gyorshajtás), másodikként az elsőbbségi jog meg nem adása, harmadikként pedig a kanyarodás szabályainak meg nem tartása.

A KSH adatai alapján a személysérüléses közúti balesetek többségét – több mint 60%-át – személygépkocsi vezetők, 8-10%-át tehergépjármű vezetők, átlagosan 1%-át pedig az autóbusz vezetők okozták. A motorkerékpárosok és a segédmotor-kerékpárosok évente változó, de átlagosan 4-5% körüli részarányt képviseltek a balesetek okozói között.

A kerékpárosok forgalomban betöltött szerepéhez képest magas, 10,2%-os balesetokozói részaránya azt jelzi, hogy kiemelt hangsúlyt kell fektetni a védtelen közlekedők e csoportjának biztonságára.

A kiemelten kezelendő területek tehát a szabálykövetés fokozása (különös tekintettel a sebességválasztásra), a védtelen közlekedők biztonsága, az ittas vezetés visszaszorítása, valamint a passzív biztonsági eszközök és kialakítások alkalmazásának fokozása.

Mindezen előbb felsorolt kiemelten kezelendő területek mellett külön érdemes hangsúlyozni a forgalomszervezés és –irányítás, valamint a hozzákapcsolódó ellenőrzés szakszerű működtetését ill. fejlesztését és kiterjesztését.

 

Forrás:

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (2010) Következő három éves Közlekedésbiztonsági Akcióprogram kidolgozása, 2011. évi Intézkedési Terv elkészítése. Zárójelentés

Projektek, balesetmegelőzés