Infrastruktúra Szabályozás Ellenőrzés Balesetmegelőzés Emberi tényező Hírek, aktualítások Szakcikkek
Leállósáv – csak vészhelyzetben!

Nagyszabású közlekedésbiztonsági kampányt indított az ÁAK Zrt. a leállósávon történő balesetek megelőzéséért

„Van Magyarországon 5 négyzetkilométernyi terület, ahol a túlélési esély mindössze 20 perc.” – ezzel a rendkívül figyelemfelkeltő nyitómondattal hirdette meg a leállósávon történő balesetek megelőzéséért indított nagyszabású kampányát az Állami Autópálya Kezelő Zrt. 2011 februárjában. A riasztó számadatok mögött a leállósáv helytelen és sokszor felelőtlen használata áll. Az ÁAK Zrt. álláspontja szerint az autópályák záróvonallal leválasztott sávja több figyelmet és egy esetleges névváltoztatást is igényelne.

 

Sokak által ismert tény, hogy az autópályákon és autóutakon lehet a legnagyobb biztonsággal autózni: az egységnyi kilométerre vetített baleseti mutatók a gyorsforgalmi utak esetében jóval kedvezőbbek más úttípusokhoz képest.

Az autópályákon és az autóutakon nincsenek útkereszteződések, vasúti átjárók, nem közlekedhetnek gyalogosok, kerékpárosok, segédmotorosok, lassú járművek, mezőgazdasági vontatók, a gyorsforgalmi utak nem érinthetnek lakott területeket - mindezek olyan fontos tényezők, melyek biztonságosabbá teszik ezeken az utakon a közlekedést.

Az autópályákon és az autóutakon a közlekedésbiztonságot a más úttípusokhoz képest jelentősen magasabb haladási sebesség veszélyezteti. A baleseti statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nagyobb sebesség közlekedési konfliktushelyzetekben igen hamar balesetekhez és személyi sérülések kialakulásához vezet.

Hazánkban 2009-ben összesen 24 099 személyi sérüléses és halálos közúti baleset történt. Ezek 4,2 százaléka (822 baleset) végződött tragédiával. A gyorsforgalmi utak esetében ennek csaknem a kétszerese, 8,1% volt a halálos kimenetelű balesetek aránya (az 569 személysérüléses közúti baleset közül 46 végződött halállal).

Bár továbbra is az autópályák az országos közúthálózat legbiztonságosabb útszakaszai, az elmúlt három évben (2008-2010 között) az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK Zrt.) kezelésében lévő úthálózaton 20%-kal nőtt a halálos kimenetelű balesetek száma. 2010-ben a legtöbb személyi sérüléssel járó baleset az M7-es autópályán történt, a legveszélyesebb időszaknak az augusztus és október hónapok számítanak.

A hazai gyorsforgalmi úthálózaton a gyorshajtás, utolérés és elalvás mellett új, eddig nem jellemző baleseti típusok jelentek meg, mint például a gyalogos elütés, illetve a 2x1 sávos útszakaszokon a frontális ütközés. Ezek jelentős mértékben hozzájárultak a halálos balesetek számának emelkedéséhez.

2009 és 2010 során 50 jelentős baleset történt az ÁAK kezelésében lévő gyorsforgalmi útszakaszok leállósávjain. 2010-ben öten veszítették életüket ilyen balesetben.

A leállósávban történik a gyalogos elütések jelentős része, ahol sokszor indokolatlanul állnak meg az autósok, kivesznek a csomagtartóból valamit, vagy az út szélén végzik el szükségleteiket. Mindamellett, hogy felelőtlen magatartás – hiszen a tragédiához az is elegendő, ha egy nagy sebességű gépjármű elsodor valakit –, a leállósávon történő megállást és várakozást a KRESZ is egyértelműen tiltja (37. § 4.).

Ugyancsak gyakori szabálysértés, amikor torlódás esetén előzésre használják a leállósávot. Ilyenkor a fokozott balesetveszély mellett a mentő járművek (rendőrség, mentők, tűzoltóság) munkáját is hátráltatják. Mindemellett a leállósáv egyben üzemi terület is, az ÁAK Zrt. mint az útszakasz kezelője rendszeres fenntartási, karbantartási és üzemeltetési munkákat (pl. fűkaszálás, takarítás, úthibák ellenőrzése) végez ezen a területen.

Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. kiemelt célja, hogy a kezelésében lévő úthálózaton javuljon a közlekedésbiztonsági helyzet, csökkenjen a balesetek száma, és pozitív irányba változzon a vezetési kultúra. 2011 februárjában a gyorsforgalmi utak leállósávjain történő balesetek megelőzése érdekében indítottak országos kampányt. A kampány üzenete számos kommunikációs csatorna révén jut el a közlekedőkhöz. Óriásplakátokon, rádió- és televízió hirdetésekben, szakmai és civil fórumokon hívják fel a közlekedők figyelmét a leállósáv helytelen használatára, ennek veszélyeire, valamint a helyes magatartásformákra.

Amennyiben műszaki okból elkerülhetetlen a leállósávon történő megállás, a gépjárművezető és az utasok érdekében az alábbi szabályokat kell betartani:

  • az autóval teljesen le kell húzódni jobbra, az út szélére;
  • be kell kapcsolni a vészvillogót;
  • fel kell venni láthatósági mellényt;
  • ki kell tenni az elakadásjelző háromszöget az autó mögött kb. 150 méterre;
  • az utasokkal együtt a szalagkorlát mögé kell állni, és a segítség megérkezéséig ott kell tartózkodni!

A leállósáv helytelen használatában szerepet játszhat a megtévesztő, félreértésre okot adó elnevezés is. Ha azt például üzemi sávra vagy vészsávra „keresztelnék” át – sok európai országhoz hasonlóan –, sokkal nyilvánvalóbb lenne az oldalsáv valódi funkciója és feladata. A kifejezés így meghatározná azt is, hogy a leállósávon csak műszaki hibás vagy figyelmeztető fényjelzését használó, forgalomellenőrzést, útfenntartást, útüzemeltetést, illetve a megkülönböztető jelzését használó mentést végző jármű haladhat és állhat meg. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. szakemberei évek óta szorgalmazzák a KRESZ ezen irányú módosítását, és bíznak benne, hogy a névváltozás hamarosan bekövetkezhet és eléri célját.

 

További információ:

http://www.autopalya.hu/Root/Autopalya-HU/04Sajtoszoba/AAK_Leallosav/sajtokozlemeny_20110207

 

A „Leállósáv – Csak vészhelyzetben” kampány óriásplakátja [forrás: ÁAK]

Projektek, balesetmegelőzés