A közlekedési csúcsok okozta problémák egyre nagyobb mértékben jelennek meg Európában és az egész világban. Forgalmi torlódások, dugók alakulnak ki, amelyek következtében növekszik az eljutási idő, a környezeti terhelés, és a közlekedési konfliktushelyzetek, balesetek száma. A DELTA projekt egy nemzetközi összefogás, amelynek célja a szezonális közlekedési csúcsok kezelése, káros hatásainak csökkentése.

A közúti forgalom nagyságában megfigyelhetők bizonyos ciklikusságok. Ezek rendszerint napi, heti, vagy éves ismétlődésűek. A reggeli és délutáni csúcsforgalommal mindenki találkozott már. A megfigyelések szerint pénteki napokon jelentkezik a legnagyobb átlagos napi forgalom, éves szinten pedig a nyári időszakban növekszik meg a járművek száma az utakon. Ezek a szezonális csúcsok gyakran olyan mértékűek, hogy az ekkor jelentkező forgalomnagyság meghaladja az utak befogadóképességét, illetve a csomópontok áteresztőképességét. Ilyenkor torlódások alakulnak ki, amelyek káros hatást gyakorolnak a közlekedésre nézve. Megnövekednek az eljutási idők, nő a környezetszennyezés és az energia-veszteség, növekszik a konfliktushelyzetek és balesetek száma, stb.

A közlekedési csúcsidőszakok alatt bekövetkező balesetek a torlódás okozta alacsony haladási sebesség miatt rendszerint nem súlyosak, leggyakrabban csak anyagi kárral járó „koccanásos balesetek”. Az ilyen balesetek leggyakoribb oka a járművezetők idegesség és stressz okozta figyelmetlensége, a türelmetlenség, az elsőbbség meg nem adása.

Balesetek száma Magyarországon a nap órái és a kimenetel szerint, 2009

(forrás: a KSH adatai alapján saját szerkesztés)

A diagramon jól kirajzolódnak a napi közlekedési csúcsokat jelző megnövekedett baleset-számok.

A DELTA projekt célja olyan intézkedések megfogalmazása és bevezetése, amelyek segítségével a helyi és a regionálisan jelentkező csúcsok „elsimíthatók”, így egyenletesebb forgalomáramlás alakítható ki, és minimálisra csökkenthetők vagy megszüntethetők a közutak kapacitását meghaladó forgalmi igények. A DELTA projektben ezért egy rendszer (DSI: Decision Support Instrument) került kialakításra. Ez olyan stratégiákat és technikákat tartalmaz, amelyek minimalizálják az indokolatlan utazásokat, fejlesztik az erőforrások kihasználási hatékonyságát, és a multimodális kapcsolódásokat. A DELTA programban Spanyolország, Franciaország, Svédország, Görögország, Olaszország, Szlovénia, Ausztria és Magyarország vesz részt. Magyarországot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésgazdasági Tanszéke képviselte.

Az alábbiakban bemutatunk néhány – a projektben megvalósított – gyakorlati példát a szezonális közlekedési csúcsok kezelésére:

Spanyolország

A Baleár-szigetek négy tagja (Mallorca, Menorca, Ibiza és Formentera) közötti közlekedés javítására új tervet készítettek, amely részletes javaslatokat és akcióterveket tartalmaz. Ennek keretében fejlesztették a vasúti és villamos közlekedést, igény-alapú szolgáltatásokat vezettek be, kibővítették a szigetek közötti együttműködést, stb.

Franciaország

A DELTA projekt keretében kidolgoztak egy olyan naptárat, amely tartalmazza a várható forgalmat, a teherautókra vonatkozó korlátozásokat („kamion-stop”), tervezett útlezárásokat, útépítési munkálatokat, stb. Ennek segítségével az utazások körültekintően megtervezhetővé válnak.

Svédország

Tanulmány készült az egyéni közlekedés részarányának csökkentéséről, amelyből számos intézkedést már átültettek a gyakorlatba. Ilyen például a parkolók számának csökkentése, a parkolási díjak emelése, a metróközlekedés javítása, autómentes körzetek kialakítása.

Görögország

A Kos-szigeteken, a turisták egyik kedvelt üdülőterületén az elterjedt és közkedvelt kerékpárhasználat további népszerűsítésébe fogtak. A fő célterület a városközpont volt, ahol utcák egyirányúsításával, gépjárműforgalomtól elzárt utak kijelölésével, meglévő kerékpárutak fejlesztésével és újak építésével segítik a kerékpáros közlekedést. Ezek a fejlesztések kedvező hatást gyakorolnak a közlekedésbiztonságra is.

Az athéni olimpia közlekedésének gyakorlati tapasztalatait szintén felhasználták a projektben. 2004-es athéni olimpia a szokottnál nagyságrendekkel nagyobb forgalmat generált a fővárosban. A torlódásokat megelőzendő 605 km új, ún. Olimpiai úthálózatot építettek, különböző engedélyhez kötött területeket jelöltek ki, parkolást segítő lehetőségeket alakítottak ki stadionok közelében, csak az Olimpia idején üzemelő autóbusz-hálózatot vezettek be, stb.

Olaszország

Itt elsődlegesen az ország „car-sharing” rendszereinek fejlesztését támogatták. Naples-ben bevezették az ATeNA nevű „car-sharing” rendszert, amely keretében elektromos üzemű Fiat Seicento járműveket lehet bérelni. Az autók hatósugara 50 km, engedély nélkül be szabad hajtani velük a város bármely részére, és ezekkel az autókkal az egész városban ingyenes a parkolás.

Szlovénia

Az Alpokban fekvő Vrata völgyben nyaranta rendkívüli mértékben megnő a motorizált forgalom, ezért egy tanulmányt készítettek a szezonális forgalom csillapításának lehetőségeiről. Ennek elkészítésébe minden olyan résztvevőt bevontak, aki valamilyen módon érintett a témában: önkormányzatok, autóbusz-társaságok, a Triglav nemzeti park, stb.. A tanulmány egy átfogó intézkedési tervet tartalmaz a völgy, és a konkrét városok forgalmának csökkentésére.

Ausztria

Az osztrákok a közösségi közlekedésre vonatkozó intézkedéseket dolgoztak ki a projektben. Az ÖBB (Österreichische Bundesbahnen; az osztrák nemzeti vasúttársaság) olyan vasúti jegyeket kínál, amelyek felmutatásával bizonyos eseményekre kedvezményes belépőjegy váltható. A síszezon közlekedési csúcsainak elkerülése érdekében az ÖBB síelőknek szóló csomagokat is kínál: a vonatjegy mellé ajándékkuponok járnak minden síelő turistának.

Magyarország

Magyarországon a szezonális csúcsok okozta közlekedési problémák közül kiemelhető a Balaton régió nyári közlekedése. Ezek csökkentése érdekében egy komplex intézkedés-csomag került bevezetésre, amelynek keretében fejlesztik a kerékpárút hálózatot a tó körül és a régióban, kerékpáros parkolóhelyeket alakítottak ki, kerékpár-kölcsönző helyek nyíltak, emelték a parkolási díjakat. Bevezetésre került egy repülőgép-járat (a sármelléki repülőtérre), megnövekedett a gyalogos-zónák száma.

Fejlesztették a népszerű üdülővárosok (Siófok, Balatonfüred, Tihany, Keszthely) közösségi közlekedési lehetőségeit. Több busztársaság is járatokat közlekedtet a Balaton körül, ütemes buszmenetrend került kialakításra, több gyorsjáratú autóbusz közlekedik az M7-es autópályán Budapest és a balatoni városok között.

Új, modern vasúti járművek (Desiro, Flirt) is közlekednek a Balaton körül, ütemes vasúti menetrendet vezettek be Budapest felől, szezonális menetrendet alakítottak ki a megnövekedett igények figyelembe vételével.

A fentieken túl számos más intézkedés is bevezetésre került a projekt tagországaiban, amelyeknek köszönhetően számszerűen kimutatható a szezonális közlekedési csúcsok okozta károk csökkenése.

További információ:

http://www.delta-project.eu

Forrás:

http://www.delta-project.eu

http://www.delta-project.eu/LinkClick.aspx?fileticket=4Du4mfMxGwU%3d&tabid=59&mid=471

http://www.epomm.eu/docs/1481/Bruchuere_Delta_HU_print.pdf