Infrastruktúra Szabályozás Ellenőrzés Balesetmegelőzés Emberi tényező Hírek, aktualítások Szakcikkek
A közlekedésbiztonság fejlődése, a biztonság igénye

Legyen szó építkezésről, űrutazásról, vagy férfi és nő közti kapcsolatról, a biztonság elengedhetetlen követelmény. A biztonság igénye alapvető emberi tulajdonság, hiszen életünk minden részén igyekszünk kerülni a félelem nyomasztó érzését. Ha manapság a közlekedésbiztonság szót halljuk, a legtöbben egyből a közúti járművekre, a biztonsági övekre, légzsákokra gondolunk, vagy olyan katasztrófák jutnak eszünkbe, mint a Titanic, vagy a Concorde balesete. A biztonság minden ágazatban fontos, de valóban a leggyakrabban a közúti közlekedéssel kapcsolatban hallunk róla. Csak Magyarországon 2010-ben 734 ember vesztette életét közúti balesetben. Bár a mutató 2009-hez képest 88-cal csökkent, a szám akkor is megdöbbentő, hiszen évente egy kisebb falu lakossága tűnik el.

A közlekedés története az emberiség történetével egyidős. Amíg a helyváltoztatáshoz eszközöket nem vettünk igénybe, addig nem is merülhetett fel a közlekedésbiztonság fogalma. Az emberi faj törzsfejlődése során a szervezet a gyaloglás, vagy futás közbeni esetleges sérülésekre felkészült, illetve a mozgás során előforduló akadályok elől – a kis sebesség miatt – könnyen ki tudott térni.

A ló, mint közlekedési eszköz már hordozott magában némi veszélyforrást, hiszen egyrészt gyorsabban is lehetett haladni vele, mint gyalog, másrészt magasabban helyezkedett el az „utas”, nem is említve az állat olykor kiszámíthatatlan viselkedését. A közlekedés első jelentős mérföldköve a kerék feltalálása volt. A különböző vontatási eszközök ugyan még mindig csak az állatok sebességével volt egyenlő, de a szekerek, fogatok már felborulhattak, vagy akár ütközhettek is.

A következő jelentős állomást a XIX. századi ipari forradalom vívmányaként megjelenő gőzgép jelentette. Amellett, hogy a különböző gyártási folyamatokat jelentősen felgyorsultak, a gőzgépet a közlekedési eszközök erőforrásaként is alkalmazták. Az 1800-as évek első felében jelent meg a gőzmozdony. Az első vasútvonalat 1830. szeptember 15-én adták át Angliában, Liverpool és Manchester között. Az átadáson egy neves honfitársunk, Esterházy Pál főherceg is jelen volt. Az egyik állomáson a díszvendégek leszálltak a vonatról, és amíg a mozdonyok felvonulását nézték, nem vették észre, hogy maguk is egy vágányon állnak. A Főhercegnek szerencséje volt, őt visszarántották a szerelvényre, de egy ismert angol politikus nem tudott időben félreugrani és őt a mozdony elgázolta.

A gőzgépek nehézkes teljesítményszabályozásuk, túlzott helyigényük miatt a közúti járművekben nem tudtak elterjedni. Az első halálos balesetre azonban így sem kellett várni Otto találmányára. Még a gőzhajtású kocsik korában történt, hogy egy ír tudós, név szerint Mary Ward meghalt, amikor unokatestvérei gőz hajtotta kocsijából kiesett. Azonban 1876-ban Nicolaus August Otto feltalálja a belső égésű motort. A közúti járművek robbanásszerű fejlődése és számának növekedése ettől kezdve megállíthatatlan.

A levegő meghódítása után 5 év telt el, amikor a Wright fivérek az Egyesült Államokban és Európában tettek körutazásokat, hogy bemutathassák találmányukat a világnak. Az USA hadseregének bemutatóján egy önkéntes tiszt halt meg, amikor propellerrepedés következtében lezuhantak.

Látható tehát, hogy az egyes közlekedési ágazatokban bekövetkezett súlyos balesetek csaknem egyidősek magával az eszközök feltalálásával. Minden közlekedési ágazatban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a saját, egyedi tulajdonságainak megfelelő biztonsági rendszert igényelnek.

A baleseteknek két fő jellemző paraméterük van: az egyik a bekövetkezés valószínűsége, a másik pedig a bekövetkezés esetén elszenvedett kár nagysága. A veszélyelemzés klasszikus módja, hogy az események előfordulásának gyakoriságát és a következmény súlyosságát kombináljuk (szorozzuk). A közlekedésben is – mint minden más veszélyelemzésnél – minél nagyobb értékű ez a szorzat, annál inkább kell figyelmet fordítanunk a megelőzésre, és/vagy a káros következmények mérséklésére. A nagyobb biztonság, természetesen nagyobb anyagi ráfordítást is igényel. Abraham Maslow amerikai pszichológus kutatásai szerint az emberi motivációk hierarchiájában a fiziológiai szükségletek után egyből a biztonság igénye jelentkezik.

Az elmélet alapján nem is csodálkozhatunk azon, hogy a járműgyárak igen nagy hangsúlyt fektetnek termékeik biztonságára. Mivel a biztonság ennyire előkelő helyet foglal el az embereknél, a biztonságos járműgyártás, vagy tágabb értelemben véve, a biztonságos közlekedés marketingszempontból is meggyőző lehet. Elég csak belegondolni, hogy amikor egy repülőgép lezuhan, akkor a gyártó tőzsdei részvényei vele zuhannak.

A vasúti közlekedés hőskorban olyan előírás született, hogy a villamos előtt egy embernek kellett futnia, zászlóval és hangos figyelmeztetéssel előre jelezni a közeledő veszélyt. Ezt a biztonsági intézkedést ma már nyilván megmosolyogjuk, mivel a sebesség így nem lehetett nagyobb, mint a futó ember sebessége, s így a baleset kockázata jóformán megszűnt, de a már-már legendássá vált példa is igen jól tükrözi a biztonság igényét.

A biztonság igénye tehát megkérdőjelezhetetlen, cikksorozatunkban ezért körbejárjuk a közlekedésbiztonság fogalmát, azt, hogy mit jelent ez az egyes ágazatokban. Részletesen foglalkozunk a közlekedés biztonságát meghatározó és befolyásoló egyes tényezőkkel. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó közúti biztonság tekintetében pedig megvizsgáljuk, mit tettek eddig és mit terveznek tenni a jövőben a döntéshozók, milyen rendszerek segítenek minket a járműben és az úton a balesetmentes közlekedésben és, hogy mit tehetünk mi, járművezetőként a lehető legkisebb kockázat elérésére.

Balesetmentes közlekedést kívánok mindenkinek!

Rusznák András közlekedésbiztonsági szakértő cikke alapján.

Projektek, balesetmegelőzés