A kerékpározás egyre nagyobb szerepet játszik a közúti közlekedésben, különösen a lakott területeken, városokban, hiszen ma már nem csak a szabadidő eltöltésének, hanem egyre inkább a munkába járásnak is kedvelt és olcsó módja. A kerékpározás térnyerése ugyanakkor sajnálatosan együtt járt a közúti balesetek számának növekedésével.

A kerékpározás biztonságának helyzetét jól szemlélteti az a tény, hogy 2009-ben a kerékpárosok több személyi sérüléssel járó közúti balesetet okoztak, mint a tehergépjárművek és az autóbuszok vezetői együttvéve.

Meg kell azonban vizsgálni – alapvetően a kerékpáros forgalomszámlálás bevezetésével, ill. kiterjesztésével - hogy a pozitív nemzetközi tapasztalatokhoz képest hogyan változik a baleseti helyzet a Magyarországon is rohamosan növekvő kerékpáros forgalom arányában.

A kerékpározás kiemelt baleseti kockázata elsősorban lakott területen belül jelentkezik, de az észlelhetőség hiánya (különösen éjszaka, illetve korlátozott látási viszonyok esetén) főleg lakott területen kívül vezet közúti tragédiához. A 4. táblázat idősoraiból jól látható a kerékpárosok által okozott balesetek számának növekedése, ugyanakkor itt nem látható, de elemzett adatok alapján elmondható, hogy az esetek kimenetele enyhülést mutat. A halálos és a súlyos sérüléses balesetek száma az utóbbi 5 évben csökkent, de a könnyű sérüléses eseményeké mintegy 10%-al nőtt. Mindemellett riasztó az ittasan okozott kerékpáros balesetek magas részaránya.

4. táblázat: Kerékpárosok által okozott balesetek és az ittasan okozott kerékpáros balesetek számának összehasonlítása az összes ittasan okozott baleset számával (2005-2009.)

A KRESZ 2010. január 1-jén hatályba lépett módosítása jelentős mértékben érintette a kerékpárosok közlekedését. Félő, hogy a szabályozás változása újabb veszélyforrások lehetőségét is magában hordozza, ezért az akcióprogram időszakában a kerékpárosok közlekedésére vonatkozó szabályokat – azok biztonságra gyakorolt hatására figyelemmel – felül kell vizsgálni, illetve a kerékpárosokat tájékoztatni kell a változások valós tartalmáról és következményeiről.

A gyermekek

A gyermekek a közúti közlekedés legvédtelenebb résztvevői közé tartoznak, akik veszélyeztetettségéhez hozzájárul, hogy a közlekedés szabályait jellemzően még nem ismerik, s veszélyérzetük, veszélyfelismerő képességük még nem alakult ki.

A gyermekeket ma már jóval biztonságosabb közlekedési környezet veszi körül, mint egy évtizeddel ezelőtt, e téren elért jelentős eredmények az 5. számú táblázatból láthatóak. (Gyermekek (0-14 éves korig) részvételével történt balesetek.)

Táblázat: Gyermekbalesetek alakulása Magyarországon a közúti közlekedésben

A teendők fő irányát jelzi, hogy a gyermekek általában gépjármű utasaiként válnak közlekedési baleset áldozatává. 2009-ben a közúti balesetben meghalt összesen 22 gyermek kétharmada, 14 fő gépjárműben utazott.

Gyermekek önállóan általában gyalogosan, vagy kerékpárral közlekednek.

A gyermekek szabályismeretének, valamint veszélyérzetének hiányosságát jelzi, hogy a kerékpáros gyermekbalesetek túlnyomó része (2009-ben 97%-a) a gyermekek hibájára vezethető vissza. De figyelembe véve a gyermekek korlátozott lehetőségeit, képességeit, sietve hozzátesszük, ezekben az esetekben is a felnőttek tehettek volna többet a gyermekek biztonságáért, tekintet nélkül a jogi felelősségre.

A gyermek gyalogosok elütések többségének (több mint 80%-ának) hátterében ugyanakkor a járművezetők jogsértő magatartása áll.

A gyermek tragédiák megelőzése elsősorban a passzív biztonsági eszközök (gyermekbiztonsági rendszer, biztonsági öv) használatának fokozásával, valamint az eddiginél hatékonyabb közúti közlekedésre neveléssel valósítható meg.

A gyermekbiztonsági rendszerek használatával hetedére csökken a gépjárműben utazó gyermekek sérülési, illetve halálozási kockázata. Ennek ellenére a gyermekbiztonsági rendszerek használatának aránya Magyarországon még mindig alacsony, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) felmérése szerint 2009-ben 67,8% volt.

A 20. ábrán a személygépkocsiban utazó gyermekek passzív biztonsági eszközeinek használati aránya kísérhető figyelemmel.

Ábra: Gyermekeket védő passzív biztonsági eszközök használati aránya Magyarországon

Jogszabályi változásoknak, különböző intézkedéseknek és a közlekedésbiztonsági kampányoknak köszönhetően a gyermek biztonsági ülések használati aránya javult. A felnőtt biztonsági övvel védett gyermekek részaránya 10% alatt maradt. Sokat ígérő eredmény, hogy a védtelen gyermekek 1994. évi 87,0%-os részaránya 2009-re 27,6%-ra csökkent.

Természetesen sokat kell még tenni a gépkocsiban utazó gyermekek biztonságáért, de az eddigi eredmények biztatóak. A gépkocsiban meghalt és megsérült gyermekek számának alakulása a legutóbbi három évben jelentősen csökkent [2]

A közlekedésre nevelés reformja mellett jelentős lehetőségek rejlenek még a járművezető képzés korszerűsítésében, valamint a célirányos közúti ellenőrzésekben és preventív tevékenységben.