A biztonságos manőverezéshez az egyes válaszreakciók mértékének megfelelőssége elengedhetetlen. Ezt a vezetői képességet a kiegyensúlyozott, következetes vezetéssel jellemezzük. A kiegyensúlyozott, következetes vezetést a járművezetési szimulátor feladat részeként mérhetjük például a sáv és a gépjármű középtengely átlagos távolságával. A biztonságos manőverezéshez szükséges, hogy a járművezető kiegyensúlyozottan képes legyen megfelelő módon pályán tartani a járművet. Ezért a pályán tartás képességét is célszerű vizsgálnunk. Tekintettel a járművezetéshez szükséges alapvető észlelési és cselekvési képességeket vizsgáló korábbi kutatásokra jelen cikk a kiegyensúlyozott, következetes vezetés értékelésének lehetőségét mutatja be.

Egyes országokban (pl. Németország) csak az foglalkozhat hivatásszerű személyszállítással (taxi, autóbusz), aki mind fizikai, mind mentális (pszichológiai) alkalmasságát, adott esetben érettségét megfelelően igazolja. Az egészségügyi alkalmasság alapvető pillére a megfelelő látás, amelyet szemész-, akár üzemi orvos is igazolhat, látásteszt elvégzése alapján. Az orvosi alkalmasság igazolására nyomtatvány áll rendelkezésre.

A fizikai alkalmasságon kívül ún. teljesítménypszichológiai szakvéleményre is szükség van, amely vizsgálat keretében a jelölt terhelhetőségét, reakció-, orientációs és koncentrálási képességét mérik fel. A vizsgálatot csak hivatalos munkaegészségügyi intézetben végezhetik el. A tevékenységi engedélyt kiadó hatóság adott esetben előírhatja olyan orvos-pszichológiai szakvélemény meglétét, amely azt tanúsítja, hogy a jelölt kellőképpen érett „a személyek szállításához szükséges fokozott felelősség” vállalására.

Az Európai Unió tagállamai közül legutóbb – 2006-tól kezdődően – Lengyelországban vezettek be kötelező pszichológiai alkalmassági vizsgálatot valamennyi hivatásos gépkocsivezető részére, amelyet államilag akkreditált közlekedés-pszichológiai szaklaboratóriumokban végeznek. A vizsgálatok általánosságban a reakcióidő mérésére, a sebesség- és távolságbecslésre, az éjszakai és a szürkületi látásra, a vizuális és a mozgáskoordinációra irányulnak. A pszichológiai vizsgálatok keretében a jelöltekkel tesztlapokat töltetnek ki, amelyek segítségével a jelölt személyiségjegyeit, temperamentumát, intellektuális habitusát mérik föl. Egy speciális készülékkel („Apertachodometr”) a vizsgaalany lineáris sebességfelmérő képességét és döntéshozatali időszükségletét vizsgálják, míg egy másik módszer segítségével a jelölt koordinációs képességét, figyelemelterelődését és -megosztó képességét vizsgálják időbeni terhelés alatt.

A pályán tartás képességét a járművezetési szimulátor feladat részeként mérhetjük például a sáv és a gépjármű középtengely távolságok szórásával. A gépjármű térbeliségének érzékelésével kapcsolatos képességet a járművezetési szimulátorok mérései alapján számszerűsítjük. A járművezetési szimulátor memóriája tartalmazza a szimulált gépjármű és a közúti pálya térbeli paramétereit. A pálya és a gépjármű térbeli viszonya folyamatosan rögzítésre kerül a szimulátor memóriájában. Ezért minden rögzített állapothoz meghatározható a sáv és a gépjármű középtengely távolsága. Ezek átlagából következtethetünk arra, hogy a járművezető mennyire érzékeli helyesen a gépjármű térbeli méreteit. A sáv és a gépjármű középtengelyének távolságának szórásából következtethetünk arra, hogy a járművezető mennyire vezet kiegyensúlyozottan, egyenletesen.

A gépjármű térbeliségének érzékelésével kapcsolatos képesség elvárt szintjét a járművezetési szimulátorok méréseiből kiindulva a sáv és a gépjármű középtengely távolságok alapján határozhatjuk meg. A sávszélesség, valamint a gépjármű szélesség különbségeként meghatározható a legnagyobb megengedett sáv és gépjármű középtengely távolság, mint határérték. Ezt összehasonlíthatjuk a valós sáv és gépjármű középtengely távolságokkal, valamint azok átlagával (az átlaggal meghatározhatjuk a bejárt pálya, valamint a közúti pálya középtengelyének átlagos távolságát). Emellett megvizsgálhatjuk a valós sáv és gépjármű középtengely távolságok átlagának és az eltérések szórásának összegét (az átlagok és a szórástartomány összegeként meghatározhatjuk az átlagosan bejárt pályatartományt, valamint a közúti pálya és a gépjármű középtengelyének átlagos legnagyobb távolságát).

A kutatások segítségével lehetőség nyílik a biztonságos manőverezés módszertanának, technikájának és mérhetőségének fejlesztésére, amely az emberi tényező közlekedésre oktatásán keresztül jelentős mértékben járul hozzá a közlekedésbiztonság fejlesztéséhez.

Forrás:

Török Árpád – Berta Tamás; KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

Felhasznált irodalom:

1. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Belügyminisztérium, 2010.: Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2011-2013.
2. Mariellen Fischer, Russell A. Barkley, Lori Smallish, Kenneth Fletcher, 2007.: Hyperactive children as young adults: Driving abilities, safe driving behavior, and adverse driving outcomes. Accident Analysis and Prevention 39 (2007) 94–105.
3. Tova Rosenbloom, Boaz Wultz, 2011.: Thirty-day self-reported risky driving behaviors of ADHD and non-ADHD drivers. Accident Analysis and Prevention 43 (2011) 128–133.
4. José F. Marmeleira, Mário B. Godinho, Orlando M. Fernandes, 2009: The effects of an exercise program on several abilities associated with driving performance in older adults. Accident Analysis and Prevention 41 (2009) 90–97.
5. Charles Musselwhite, 2006.: Attitudes towards vehicle driving behaviour: Categorising and contextualising risk. Accident Analysis and Prevention 38 (2006) 324–334.
6. Hima Tamás, 2010: Járművezetői kompetencia és alkalmasságvizsgálatok. Autóvezető, a Nemzeti Közlekedési Hatóság szakmai lapja. XXXI. évfolyam 2010. 2. sz.