Ábra: A közúti balesetek főbb okai 2009-ben
A KSH adatai alapján a személysérüléses közúti balesetek többségét – több mint 60%-át – személygépkocsi vezetők, 8-10%-át tehergépjármű vezetők, átlagosan 1%-át pedig az autóbusz vezetők okozták. A motorkerékpárosok és a segédmotor-kerékpárosok évente változó, de átlagosan 4-5% körüli részarányt képviseltek a balesetek okozói között.
A kerékpárosok forgalomban betöltött szerepéhez képest magas, 10,2%-os balesetokozói részaránya azt jelzi, hogy kiemelt hangsúlyt kell fektetni a védtelen közlekedők e csoportjának biztonságára.
Így a kiemelten kezelendő területek:
I. Szabálykövetés fokozása, különös tekintettel a sebességválasztásra
II. Védtelen közlekedők biztonsága
III. Ittas vezetés visszaszorítása
IV. Passzív biztonsági eszközök és kialakítások alkalmazásának fokozása
A balesetek túlnyomó része emberi tényezőkre vezethetők vissza, ezért az emberi tényezők kezelése a közúti közlekedésbiztonsági munka legfontosabb eleme. A szabálykövetési hajlandóság, a szabálykövetés mértékének növelése kulcskérdés, amihez megfelelő szabályozási környezetet kell teremteni. A balesetek emberi tényezőit nagymértékben befolyásolják a megfelelő szabályozási háttér elemei (ide értve a közlekedésre nevelés, oktatás, és a gépjárművezető képzés rendszerét is), az ellenőrzés hatékonysága, továbbá a balesetmegelőzési és kutatás-fejlesztési tevékenységek, s azok támogatási rendszere.
A közlekedésbiztonság javítására irányuló intézkedések kidolgozása során a helyzetelemzés és a nemzetközi tapasztalatok alapján jól körülhatárolható fő fejlesztéspolitikai területeket, ú.n. „pilléreket” határoztunk meg. (15. ábra) Az emberi tényező, infrastruktúra, szabályozás és ellenőrzés vertikális pillérek, melyeket horizontálisan „fog át” a „balesetmegelőzés és kutatás-fejlesztés” szakmapolitikai pillér.
A megfelelő intézkedések megalapozásához, a hatékony megelőzéshez jól koordinált, támogatott közlekedésbiztonsági vizsgálatokra, szakmai munkára van szükség.
Az Akcióprogram fejlesztéspolitikai pilléreit az alábbi ábra mutatja be:
Ábra: A Közlekedésbiztonsági Akcióprogram pillérstruktúrája
A Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2011-2013. főbb beavatkozási területei az alábbiak:
- emberi tényező fejlesztése;
- infrastruktúra biztonságosabbá tétele;
- szabályozási háttér korszerűsítése;
- hatékonyabb közúti ellenőrzések;
- baleset-megelőzési és kutatás-fejlesztési tevékenységek, valamint vizsgálati, és döntés előkészítő háttértevékenység fejlesztése.
Emberi tényező fejlesztése
Az emberi tényező a közúti közlekedésbiztonság alapja. A közúti forgalomban résztvevő személy a legfontosabb – és tegyük hozzá: a leggyengébb - láncszem a közlekedésbiztonság rendszerében, aki leginkább hajlamos arra, hogy valamilyen hibát – akaratlanul, vagy szándékosan - elkövessen . Az évtizedes tapasztalatok azt mutatják, hogy a közúti balesetek döntő többsége emberi hibára vezethető vissza. Megjegyzés: Emberi tényező 99,4%, Út és környezet faktor 33%, Jármű faktor 11,5%)
A közutak biztonsága, a közlekedési balesetek és halálos áldozatok számának visszaszorítása szempontjából kiemelt fontosságú, hogy a közlekedők milyen szabályismereti szinttel, járműkezelési készségekkel, kockázatfelismerő képességgel, és szabálykövetési hajlandósággal rendelkeznek, továbbá alkalmasak-e a közúti forgalomban való részételre.
A közlekedésbiztonság személyi tényezőit jelentősen befolyásolja a szabályozási háttér: a közlekedésre nevelés, oktatás, képzés minősége, a közúti ellenőrzések és azok gyakorisága, a tettenérés (illetve „lebukás”) valószínűsége, a szabályszegés szankcionálásának mértéke, továbbá a baleset-megelőzési tevékenység intenzitása, az alkalmazott kommunikációs és felvilágosító eszközök hatékonysága.
Az elkövetkezendő három évben a emberi tényező fejlesztésére vonatkozó feladatok sorában az alábbiak kiemelése indokolt:
- A gyermekek és fiatalkorúak közlekedésbiztonságának további javítása érdekében korszerű közlekedésre nevelésre van szükség, az életkorhoz igazodó tartalommal és formával.
- Meg kell újítani a járművezető képzés rendszerét.
- A közlekedőket rendszeresen tájékoztatni kell a közúti közlekedést és a közlekedésbiztonságot érintő aktuális kérdésekről, a közlekedés veszélyeiről, a jogsértő magatartások következményeiről, a jogszabályi változásokról, s hozzá kell járulni a biztonságos közlekedéshez szükséges ismeretszint fejlesztéséhez.
- Kommunikációs és felvilágosító kampányokat kell folytatni a leghatékonyabb közlésmódok alkalmazásával (a hagyományos módszerek mellett az internetes lehetőségek jobb kihasználása, bulvársajtó igénybe vétele, stb.), összhangban a rendőrség ellenőrző tevékenységével.
- A közúti közlekedés legfőbb kockázati tényezői alapján kiemelt figyelmet kell fordítani a túlzott sebesség, ittas vezetés veszélyeire, a passzív biztonsági eszközök alkalmazására, ,továbbá a motorkerékpárosok, a kerékpárosok, valamint a gyermekek biztonságára.
Fejleszteni kell a közlekedésrendészeti intézkedéseket végrehajtó állomány elméleti ismeretszintjét, járművezetési képességét, és ellenőrzési gyakorlatát.