Infrastruktúra Szabályozás Ellenőrzés Balesetmegelőzés Emberi tényező Hírek, aktualítások Szakcikkek
A közúti balesetek főbb okai és okozói

A közlekedési balesetek főbb okai az elmúlt években gyakorlatilag nem változtak. A balesetek rendőrség által nyilvántartott okai között változatlanul első helyen emelhető ki a sebesség nem megfelelő megválasztása (abszolút és relatív gyorshajtás), másodikként az elsőbbségi jog meg nem adása, harmadikként pedig a kanyarodás szabályainak meg nem tartása. 

 

 

Ábra: A közúti balesetek főbb okai 2009-ben

 

A KSH adatai alapján a személysérüléses közúti balesetek többségét – több mint 60%-át – személygépkocsi vezetők, 8-10%-át tehergépjármű vezetők, átlagosan 1%-át pedig az autóbusz vezetők okozták. A motorkerékpárosok és a segédmotor-kerékpárosok évente változó, de átlagosan 4-5% körüli részarányt képviseltek a balesetek okozói között.

A kerékpárosok forgalomban betöltött szerepéhez képest magas, 10,2%-os balesetokozói részaránya azt jelzi, hogy kiemelt hangsúlyt kell fektetni a védtelen közlekedők e csoportjának biztonságára.

 

Így a kiemelten kezelendő területek:

I.            Szabálykövetés fokozása, különös tekintettel a sebességválasztásra

II.           Védtelen közlekedők biztonsága

III.          Ittas vezetés visszaszorítása

IV.          Passzív biztonsági eszközök és kialakítások alkalmazásának fokozása

A balesetek túlnyomó része emberi tényezőkre vezethetők vissza, ezért az emberi tényezők kezelése a közúti közlekedésbiztonsági munka legfontosabb eleme. A szabálykövetési hajlandóság, a szabálykövetés mértékének növelése kulcskérdés, amihez megfelelő szabályozási környezetet kell teremteni. A balesetek emberi tényezőit nagymértékben befolyásolják a megfelelő szabályozási háttér elemei (ide értve a közlekedésre nevelés, oktatás, és a gépjárművezető képzés rendszerét is), az ellenőrzés hatékonysága, továbbá a balesetmegelőzési és kutatás-fejlesztési tevékenységek, s azok támogatási rendszere.

A közlekedésbiztonság javítására irányuló intézkedések kidolgozása során a helyzetelemzés és a nemzetközi tapasztalatok alapján jól körülhatárolható fő fejlesztéspolitikai területeket, ú.n. „pilléreket” határoztunk meg. (15. ábra) Az emberi tényező, infrastruktúra, szabályozás és ellenőrzés vertikális pillérek, melyeket horizontálisan „fog át” a „balesetmegelőzés és kutatás-fejlesztés” szakmapolitikai pillér.

A megfelelő intézkedések megalapozásához, a hatékony megelőzéshez jól koordinált, támogatott közlekedésbiztonsági vizsgálatokra, szakmai munkára van szükség.

Az Akcióprogram fejlesztéspolitikai pilléreit az alábbi ábra mutatja be:

 

Ábra: A Közlekedésbiztonsági Akcióprogram pillérstruktúrája

 

A Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2011-2013. főbb beavatkozási területei az alábbiak:

-      emberi tényező fejlesztése;

-      infrastruktúra biztonságosabbá tétele;

-      szabályozási háttér korszerűsítése;

-      hatékonyabb közúti ellenőrzések;

-      baleset-megelőzési és kutatás-fejlesztési tevékenységek, valamint vizsgálati, és döntés előkészítő háttértevékenység fejlesztése.

 

 Emberi tényező fejlesztése

 

Az emberi tényező a közúti közlekedésbiztonság alapja. A közúti forgalomban résztvevő személy a legfontosabb – és tegyük hozzá: a leggyengébb - láncszem a közlekedésbiztonság rendszerében, aki leginkább hajlamos arra, hogy valamilyen hibát – akaratlanul, vagy szándékosan - elkövessen . Az évtizedes tapasztalatok azt mutatják, hogy a közúti balesetek döntő többsége emberi hibára vezethető vissza. Megjegyzés: Emberi tényező 99,4%, Út és környezet faktor 33%, Jármű faktor 11,5%)

A közutak biztonsága, a közlekedési balesetek és halálos áldozatok számának visszaszorítása szempontjából kiemelt fontosságú, hogy a közlekedők milyen szabályismereti szinttel, járműkezelési készségekkel, kockázatfelismerő képességgel, és szabálykövetési hajlandósággal rendelkeznek, továbbá alkalmasak-e a közúti forgalomban való részételre.

A közlekedésbiztonság személyi tényezőit jelentősen befolyásolja a szabályozási háttér: a közlekedésre nevelés, oktatás, képzés minősége, a közúti ellenőrzések és azok gyakorisága, a tettenérés (illetve „lebukás”) valószínűsége, a szabályszegés szankcionálásának mértéke, továbbá a baleset-megelőzési tevékenység intenzitása, az alkalmazott kommunikációs és felvilágosító eszközök hatékonysága.

Az elkövetkezendő három évben a emberi tényező fejlesztésére vonatkozó feladatok sorában az alábbiak kiemelése indokolt:

-        A gyermekek és fiatalkorúak közlekedésbiztonságának további javítása érdekében korszerű közlekedésre nevelésre van szükség, az életkorhoz igazodó tartalommal és formával.

-        Meg kell újítani a járművezető képzés rendszerét.

-        A közlekedőket rendszeresen tájékoztatni kell a közúti közlekedést és a közlekedésbiztonságot érintő aktuális kérdésekről, a közlekedés veszélyeiről, a jogsértő magatartások következményeiről, a jogszabályi változásokról, s hozzá kell járulni a biztonságos közlekedéshez szükséges ismeretszint fejlesztéséhez.

-        Kommunikációs és felvilágosító kampányokat kell folytatni a leghatékonyabb közlésmódok alkalmazásával (a hagyományos módszerek mellett az internetes lehetőségek jobb kihasználása, bulvársajtó igénybe vétele, stb.), összhangban a rendőrség ellenőrző tevékenységével.

-        A közúti közlekedés legfőbb kockázati tényezői alapján kiemelt figyelmet kell fordítani a túlzott sebesség, ittas vezetés veszélyeire, a passzív biztonsági eszközök alkalmazására, ,továbbá a motorkerékpárosok, a kerékpárosok, valamint a gyermekek biztonságára.

Fejleszteni kell a közlekedésrendészeti intézkedéseket végrehajtó állomány elméleti ismeretszintjét, járművezetési képességét, és ellenőrzési gyakorlatát.

Emberi tényező