A baleseti gócok felkutatása és nyilvántartása a közlekedési hatóságok és útkezelők fontos feladata. Az Európai Unió a tagállamok közti eltérő módszerek harmonizálására létrehozott egy egységes mérést biztosító rendszert, melynek neve EuroRAP. Ehhez a rendszerhez hazánk is csatlakozott. A KTI Közlekedéstudományi intézet Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai Tagozatának munkatársai a baleseti adatbázis megbízhatóságának továbbfejlesztésével megalapozták az EuroRAP rendszer hazai bevezethetőségét.

A baleseti gócpontokat a következő mutatószámok alapján lehet behatárolni: baleset/év, illetve baleset/km. Ahhoz, hogy ezeket a mutatószámokat naprakészen meghatározhassuk, a rendőrség, a KSH és az útkezelők együttműködésére van szükség.

A KSH az ORFK-tól kapott információk alapján negyedévente készít gyorsjelentést a közúti balesetek alakulásáról, illetve kiadványt jelentet meg évente, melyben részletes tájékoztatást nyújt.

A KSH által készített statisztikai adatlap tartalmazza a baleset és körülményeinek leírását (baleset ideje, helyszíne, környezeti viszonyok) valamint az érintett személyekre vonatkozó információkat (gépjárművezető állapota, résztvevők adatai, információ a halottakról és sérültekről).

Az utak, útszakaszok biztonsági besorolásához és nyilvántartásához háromféle adatbázis  szolgáltat adatokat, melyek azonban nem minden esetben biztosítanak teljes körű információt:

• Baleseti adatbázisok (Robotzsaru, KSH, OKA, WinBal)
• Úthálózati adatbázisok (OKA, ArcMagyarország)
• Forgalmi adatbázisok

Az EU célként tűzte ki, hogy felére csökkenti a halálos kimenetelű közúti balesetek számát 2010-ig. Ezt három fő terület javításával kívánták elérni: biztonságosabb vezetők, biztonságosabb járművekben, biztonságosabb utakon.

A célok elérésének mérésére egységes rendszer szükséges. Az EU ennek érdekében létrehozott egy független, állandó és egységes mérési módszert biztosító rendszert EuroRAP néven. A rendszer alkalmas az európai utak biztonságosságának nyomonkövetésére és nyilvántartására, hogy megfelelő időben és megfelelő helyen lehessen meghozni a szükséges intézkedéseket. A rendszer bevezetése hazánkban is megkönnyíti a szakemberek munkáját, így bevezetése egyértelműen kívánatos.

Az EuroRAP rendszer hazai megvalósítása 3 szakaszban történik:

1. A hazai úthálózat jellemző szakaszait tartalmazó veszélyességi térkép elkészítése,
2. Közlekedésbiztonsági tevékenységek és intézkedések hatékonyságvizsgálata,
3. Az úthálózat környezeti, forgalmi és műszaki jellemzőin alapuló veszélyességi osztályozása.

Az ArcMap szoftver adja az értékelés térinformatikai alapját. Ebben a szoftverben a meglévő topológiai adatokhoz további attribútumok is hozzárendelhetők, ezzel lehetővé téve a veszélyességi térképhez szükséges adatok egy programon belüli kezelését és nyilvántartását.

Vizsgált részhálózat az ArcMap programban

A fenti ábrán látható részhálózatokat kb. 20 km-es szakaszokra érdemes bontani.

Szükség van egy összefüggő térinformatikai térképre, hogy a veszélyesség megállapításához szükséges statisztikai információk (elsősorban a forgalom és a baleseti mutatók) hozzárendelhetők legyenek az egyes szakaszokhoz.

Hasonlóképp történik a szakaszokhoz a forgalmi adatok hozzárendelése. Így a térinformatikai adatbázis már tartalmaz topológiai információkat, valamint baleseti és forgalmi adatokat.

Amint minden szakaszhoz megvannak a fenti információk, a szakaszok összevonásának véglegesítésével meghatározható a veszélyességi fokozat, mely azután térképen ábrázolható.

Veszélyességi térkép a kiértékelés után

Az EuroRAP módszertanának bevezetésével lehetővé válik egy olyan egységes térinformatikai rendszer létrehozása, melyben a különböző, már meglévő adatbázisok adatainak felhasználásával készülhetnek informatív, pontos, visszakereshető kimutatások az utak biztonságosságát illetően. Az egységes adatbázis további előnye, hogy csökkenhet a meglévő adatbázisok közötti inkompatibilitásból eredő hibák száma.

Az egységes térinformatikai rendszer és az EuroRAP által biztosított statisztikai és vizsgálati módszertan segítségével könnyen felállítható a szükséges intézkedések prioritási sorrendje, és hatékony támogatást nyújthat az illetékeseknek a közútfenttartási és fejlesztéssel kapcsolatos döntésekhez.

Forrás:

KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft (2010): Baleseti góckutatás, baleseti adatbázis megbízhatóságának továbbfejlesztése. Az EuroRAP program hazai megvalósításának előkészítése