Infrastruktúra Szabályozás Ellenőrzés Balesetmegelőzés Emberi tényező Hírek, aktualítások Szakcikkek
A forgalmi rend felülvizsgálata: a kihelyezett állandó jelzések felmérése

A forgalmi rend felülvizsgálatához kapcsolódó mérések célja egyes közútkezelői feladatok elvégzésének támogatása, valamint az végrehajtáshoz szükséges adatigény biztosítása. A mérés az út geometriai adataihoz (helyszínrajz, magassági adatok), valamint a közúti jelzésekhez kapcsolódó nyilvántartási feladatok, illetve a forgalmi rend felülvizsgálatához kapcsolódó értékelési feladatok elvégzését támogatja.

A mérés eredményeinek további felhasználása

Az út vonalvezetésével szemben támasztott követelmények alapvetően a biztonságon, a gazdaságosságon, az utazáskényelmen és útesztétikán alapulnak. Az utak biztonságát és ezzel együtt a vonalvezetést nagymértékben befolyásolja a térbeli vonalvezetés. A térbeli vonalvezetésből az alkalmas vetületek kiválasztásával megadhatjuk a vízszintes (helyszínrajzi) vonalvezetést, valamint a magassági (hossz-szelvény) vonalvezetést.

A helyszínrajzi elemek (pl. egyenes, ív) és a hossz-szelvény elemek (pl. emelkedő, lejtő, homorú, domború – lekerekítés) alkalmas paramétereinek vizsgálatával, megállapíthatjuk, hogy a nem megfelelő paraméterértékek, illetve a szélsőséges értékek milyen hatással vannak a balesetek bekövetkezési valószínűségére, és a balesetek kimenetelére.

A mérőrendszer működése, elemei

A mérés elvégzéséhez szükséges egy a helyszíni bejárásra alkalmas gépjármű, egy megfelelő pontossággal rendelkező GPS vevő, egy megfelelő minőséget és képsűrűséget biztosító képrögzítő rendszer, valamint a rögzített képek és GPS jelek összehangolására alkalmas informatikai rendszer. A mérőrendszernek és a szolgáltatott mérési eredményeknek kompatibilisnek kell lenniük a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. által fejlesztett közúti közlekedésbiztonsági vizsgálatok elvégzésért felelős térinformatikai rendszerrel.

Tekintettel arra, hogy a mérés az út vonalvezetésének ellenőrzésére és a közúti jelzések felismerhető, azonosítható rögzítésére szolgál, a helymeghatározás eredményének szubméteres magassági és vízszintes pontossággal kell rendelkeznie. A GPS vevő mérési gyakoriságát úgy kell megválasztani, hogy a mérőjármű haladási sebességének függvényében a közúti jelzések helye szubméteres pontossággal kerüljön meghatározásra. A közúti jelzések felismerhető, azonosítható digitális képrögzítését megvalósító rendszer képváltási sebességét (fms – frame per secondum) úgy kell megválasztani, hogy az a közúti jelzések szubméteres helymeghatározását biztosító GPS vevő mérési gyakoriságával összehangolható legyen, tehát a rögzített képeket és térbeli koordinátákat a rögzítési idő alapján össze lehessen rendelni, igazodva az elvárt pontossághoz, illetve az adattárolás és feldolgozás kapacitásainak korlátosságához. Amennyiben a mérés a már meglévő nyilvántartás karbantartását szolgálja és nincs szükség a közúti jelzések helymeghatározására, valamint az út vonalvezetési adatainak rögzítésére, a több méteres pontosság, valamint a sebesség függvényében megválasztott ritkább mérési gyakoriság is megengedhető. A megfelelő paraméterek megválasztásánál figyelembevett összefüggéseket az 1. táblázat illusztrálja.


1. táblázat: a GPS mérési gyakoriságának és a digitális képrögzítés képváltási sebes-ségnek megválasztása, forrás: saját szerkesztés.

Mivel az alapmérés során mozgó jármű nagypontosságú helymeghatározása a cél, szubméteres ponthiba elérésére törekszünk, így fázismérésen alapuló, relatív valósidejű kinematikus (real time kinematic - RTK) GPS mérési módszert kell alkalmazni. Emellett hálózati RTK korrekció alkalmazása javasolt, mert ebben az esetben a GNSS méréseket terhelő hibák a teljes lefedett területen modellezésre kerülnek, a hibahatások a hálózat bármely pontjára becsülhetőek. Így nem egyes állomásoktól függ a helymeghatározás pontosságának mértéke, hanem a pontosság a lefedett területen belül homogén, tehát nem romlik az állomásoktól távolodva. Emellett ki kell emelni, hogy a hálózati RTK korrekciókkal elérhető pontosság és megbízhatóság a lefedett területen belül meghaladja a hagyományos, egyetlen referenciaállomásra támaszkodó RTK pontosságát és megbízhatóságát. Különösen a hosszú bázisvonalakon, ahol hagyományos, egybázisos RTK technikával nem is lehetséges a cm-es pontosságú helymeghatározás.

A mérés előkészítése

A mérés a forgalmi rend felülvizsgálatának részét képezi, azonban a mérés megfelelő minőségéhez szükséges menetjellemzők – pl. sebesség, menetdinamika – esetenként eltérhetnek a helyi forgalom átlagos jellemzőitől, ami a mérés során közvetlen hatást gyakorolhat a közúti közlekedés biztonságára. Ezért, tekintettel arra, hogy az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet [1] szerint a forgalmi rend felülvizsgálata, valamint az útvonal engedélyezési és kijelölési feladatok a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban Magyar Közút Zrt.) hatáskörébe tartoznak, a mérést meg kell, hogy előzze a Magyar Közút Zrt. által elvégzett engedélyezési eljárás.

A mérés időpontjának, útvonalának előkészítésénél és megtervezésénél a közúti közlekedésbiztonsági szempontok mellett a pontosságra, vagyis a GNSS referenciaállomás-hálózat által biztosított lefedettség és a főúthálózat viszonyára (1. ábra) külön figyelmet kell fordítani.

1. ábra: hagyományos RTK lefedettség 2010. december 14. forrás: GNSS Szolgáltató Központ weboldala.

Azonban a precíz adatfelvételhez olyan nagypontosságú GPS vevő alkalmazása javasolt, amely a referenciaállomás-hálózat „hatáskörének” esetleges elhagyása esetén képes a referenciaállomás-hálózat alapján virtuális bázis alkalmazására, ezzel nagyobb haladási sebességet és mérési pontosságot biztosítva.

A mérés időpontjának és térbeli jellemzőinek összehangolásánál, megtervezésénél a referenciaállomás-hálózat és a főúthálózat viszonya mellett a mérés során észlelt műholdak és pályáik jellemzőit is figyelembe kell venni.

A jármű haladási sebességének, a GPS mérési gyakoriságának és a képrögzítés képváltási sebességének megválasztásakor célszerű figyelembe venni a vizsgált főútvonal forgalmi jellemzőit, a mérés célja által meghatározott feltételrendszerhez igazodva. Tekintve, hogy szubméteres pontosság esetén a GPS vevő térbeli mérési gyakoriságának legalább 1 1/m-t el kell érnie, az 1. táblázat alapján a mérő jármű haladási sebessége 10 Hz időbeli mérési gyakoriság esetén is 40 km/h alatt kell, hogy legyen, ami tekintettel főúthálózaton megengedett 90 km/h-s sebességre, közúti közlekedés biztonsági szempontból jelentős kockázatot jelent. Ezért a mérés és a megelőző tervezés során rendkívüli körültekintés szükséges.

A GPS mérés módszertanának meghatározása

Az alkalmazandó valós idejű kinematikus mérés a gyors statikus mérésből eredeztethető, azonban ebben az esetben a ciklus-többértelműség problémáját nem utófeldolgozással, hanem valós időben oldjuk meg. A probléma kiküszöböléséhez a referenciaállomások információit továbbítjuk a mozgó vevőhöz. A vevő a ciklus-többértelműség feloldásához szükséges számításokat menet közben végzi el, ezt a módszert angolul on-the-fly módszernek nevezik.

A mérési eredmények feldolgozása

A mérés eredményeinek feldolgozása a KTI által fejlesztett térinformatikai háttér alkalmazásával történik. A forgalmi rend felülvizsgálatának objektivitását jelentős mértékben javítja a rendszer alkalmazása, hiszen a közút vonalvezetésének, geometriájának, szabályozásának és közlekedésbiztonsági jellemzőinek kapcsolatát automatikusan a műszaki, biztonsági és forgalmi előírások alapján ellenőrzi, azonban az automatizált felülvizsgálati folyamat során az eljárás a szubjektív szakértői véleményezésnek is teret biztosít.

A közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket és a forgalmi rend felülvizsgálatát a fenti objektív automatikus ellenőrzési alaprendszer mellett további kiegészítő funkciók támogatják. A kifejlesztett rendszer az infrastruktúrajellemzők mellett tartalmazza a baleseti adatokat és egyedi metodológiájának köszönhetően lehetőséget teremt az infrastruktúrajellemzők és elemek relatív veszélyességének megállapítására és tematikus megjelenítésére. Emellett az útkeresztmetszetekhez a helyszíni bejárás során rögzített képi állományt csatol, így támogatva a közutak és a forgalmi rendet szabályozó jelzésrendszer állapotának szakértői vizsgálatát és a hatékony intézkedések azonosítását.

 

Cikk forrása: Berta Tamás, Sipos Tibor, Török Árpád (KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.)

Infrastruktúra