Közlekedésbiztonsági verseny egy résztvevő szemével

A Roads to Respect (R2R) program 2008-ban indult az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) szervezésében, a 3M és a Toyota kiemelt támogatásával. A program célja, hogy minél egyszerűbb forgalomtechnikai eszközök segítségével csökkentse a közlekedési balesetek számát az európai országokban. A szervezők egy 5 napos felkészítő tréning keretében adnak útmutatást a programban részt vevő egyetemi hallgatók számára a hallgatók által kijelölt probléma megoldására, amit tanáraik és a helyi szakmai szervezetek segítségével kell megvalósítaniuk a következő szűk egy évben. 

Magyarország 2009-ben került be a programba. 2009 májusában, az előzetes figyelemfelkeltő kampány részeként Daniel Ugarte, a program akkori koordinátora ellátogatott a győri Széchenyi István Egyetem, a budapesti Óbudai Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építőmérnöki karaira, ahol egy rövid bemutatót tartott a programról és ismertette jelentkezés menetét. A jelentkezéshez szükség volt egy, a hallgatók által  kiválasztott valós, balesetveszélyesnek ítélt közlekedési helyszín ismertetésére és javaslatokra a probléma megoldásához.

Magyarországról négyen jelentkeztek, és mindannyian be is kerültek a 2009-es programba: Miletics Dániel (Széchenyi István Egyetem), Stumpf Péter, Mitnyán Tamás és Ortelli Anita (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem).

A brüsszeli szakmai felkészítő tréningre 2009. október elején került sor, melyen 20 mérnökhallgató vett részt 6 különböző európai országból. A tréning egy hétig tartott, az oktatás napokra lebontva 3 főbb témát ölelt fel,  és minden nap csoportos feladatokkal, általában szituációs játékokkal fejeződött be, hogy így próbálják meg a tanulók a gyakorlatban felhasználni az aznap tanultakat.

Az első nap egy brüsszeli újságírónő, Ana Fontal (European Council on Refugees and Exiles) tartott előadást arról, hogyan lehet segítséget kérni a médiától, hogyan  lehet minél nagyobb publicitást, támogatást elérni az adott projektnek.

A második nap Johanna Geert van Weeg (3M) és Axel Druart (Responsible Young Drivers) tartott bemutatót  azzal kapcsolatban, hogyan lehet bevonni a fiatalokat és az „utca emberét” a projektbe, főleg reklám és kampánymódszerekkel. Kihangsúlyozták, fontos, hogy a projektet kampányszerűen vigyük végig, minél több támogatót szerezve. Még aznap a brüsszeli önkormányzattól is tartottak előadást arról, hogyan lehet egyszerűen és sikeresen elnyerni a politikusok figyelmét, hogyan tudunk lobbizni az ügyünk megvalósításáért a helyi irányító szerveknél.

A projekteket minden évben egy zsűri értékeli és jutalmazza a befektetés-megtérülés, a baleseti statisztika javulása és a publicitás alapján. A harmadik nap találkoztak a hallgatók az előző év legsikeresebb diákjaival (Marios Philippou – Ciprus, Petros Sekeris – Görögország, Petar Krasic – Szerbia és Montenegró), akik bemutatták, min dolgoztak, milyen eredményeket hogyan értek el, és tanácsokkal láttak el minket. Ezen a napon került sor az előző évi projekteket értékelő ünnepélyes díjátadásra az Európai Parlamentben. Eredményeiket bőkezűen díjazták, de a legnagyobb sikert mégis azzal érték el, hogy a saját környezetüket ténylegesen biztonságosabbá tették, és törekvéseiket saját hazájukban is elismerték.

A negyedik napon következett a szakmai oktatás, ahol Marian Tracz, a Krakkói Műszaki Egyetem Professzora részletezte, hogy milyen forgalomtechnikai eszközöket célszerű használni. Andreas Vesper, a Weimari Egyetemről külön bemutatott néhány csomópontokban sikeresen alkalmazott forgalomtechnikai megoldást, és beszélt a legújabb technikákról és eszközökről. Krzysztof Jamrozik, (EKKOM Consulting) felvillantott több esettanulmányt közlekedésbiztonsági szempontból veszélyes helyek átalakításáról.

Az utolsó napra össze kellett állítani egy előadást a hallgatók által kiválasztott helyszínekről, amelynek keretében be kellett mutatniuk, hogy miért veszélyes, majd egy rövid előretekintést kellett felvázolni, hogy miként tervezik a helyszín biztonságosabbá tételét a héten tanultak alapján. Az előadásokat egy háromtagú szakmai zsűri értékelte, és próbálta felmérni, hogy mennyire lehet eredményes a választott projekt. Már a helyszín jó megválasztása is fontos része volt a feladatnak. Volt olyan, aki az eredetileg kiválasztott helyszíne helyett egy másikat keresett. A helyszín megváltoztatásának oka nem feltétlenül a nehéz megvalósíthatóság volt, előfordult olyan, hogy a problémát már egyébként is tervezték megoldani az adott város részéről, és az is előfordult, hogy a helyszín nem volt annyira veszélyes, hogy megérje átalakítani.

A 2009-es programot Daniel Wanzek, a Weimari Egyetem hallgatója nyerte, a második helyet Marco Di Renzo Olaszországból szerezte meg, a harmadik pedig Katarzyna Czopek lett Lengyelországból.

Ez a program nagyszerű kezdeményezés az ETSC részéről, hogy biztonságosabbá tegye a közlekedést Európában. A fiatal mérnököknek valóságos problémák megoldásának lehetőségét kínálja fel, szabad utat biztosítva pályájuk könnyebb indításához, továbbá a program keretén belül lehetőségük nyílik együtt dolgozni más kultúrákból érkező szakmabeliekkel.

A 2009-es programot Francesca Podda koordinálta. 2010-ben sajnos szűkítették a résztvevő országok körét, főleg az Európai Unióba frissen csatlakozó vagy csatlakozásra váró országokat (Bosznia Hercegovina, Szerbia és Montenegró) és az eddigi programokban kiválóan teljesítő országok (Olaszország, Lengyelország) diákjainak jelentkezését várták. A 2010-es program már elindult, a 2011-es programra 2011. június 15-ig lehet jelentkezni.

Forrás:

Ortelli Anita, építőmérnök hallgató, BME

További információ:

http://www.etsc.eu/R2R.php