Az utóbbi évek közlekedésbiztonsági adatait elemezve határozottan javuló tendenciát figyelhetünk meg mind a halálos kimenetelű, mind a személyi sérüléssel járó közúti balesetek területén. A csökkenés ellenére további korlátozó intézkedéseket és súlyosabb szankciókat hoztak meg a közúti közlekedésben résztvevők magatartásának szabályozására, amellyel lehetőség van további emberéletek megmentésére.

Miközben a közlekedés a gazdasági fejlődés egyik alapeleme, ami mozgási szabadságot ad, addig ezzel egy időben ökológiai, egészségügyi károkat is okoz. Ezt az ellentmondást részben technológiai megoldásokkal, részben közlekedéspolitikával lehet feloldani. Arra kell megoldást találni, hogyan lehetséges a növekvő mobilitási igények kielégítése a káros következmények minimalizálása mellett. Ennek legegyszerűbb és legcélravezetőbb eszköze a szabályok betartásának kikényszerítése.

Hazánkban a megengedett véralkoholszint 0 [gramm alkohol/liter vér], a biztonsági öv használata kötelező, a mobiltelefon járművezetés közbeni használata tilos. Ez csak pár példa azon szabályok közül, amelyek betartása kötelező. Ezen szabályok betartásával illetve betartatásával közlekedési veszélyhelyzetek kerülhetők el, emberéletek menthetők meg, mégis rengetegen kibújnak a betartásuk alól. Ha az Európai Unió közlekedésbiztonsági stratégiájában foglaltaknak megfelelő célok elérése érdekében tett hazai intézkedések nem hozzák meg a várt hatást, vagy nem kellő mértékű a változás, szükségessé válik a büntető rendelkezések szigorítása.

A statisztikai elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy a közúti balesetek túlnyomó többségénél a baleset oka emberi tényező volt. Az előidéző tényezők közül az első három helyen a következő okok szerepelnek: sebesség nem megfelelő megválasztása (abszolút és relatív gyorshajtás), elsőbbség meg nem adása, illetve a kanyarodás szabályainak be nem tartása. A közúti halálos áldozatok száma szerinti rangsorban az EU27-ben a 25. helyen állunk 230 halott/10 milliárd utaskm-rel, amely csaknem háromszor több az EU átlagnál. Legfőbb cél azonban nem a statisztikai adatok javítása, hanem az emberi életek megvédése. Ezért van szükség a szabálysértések szankcionálására.

A KRESZ 2011. január 1-jén életbe lépő módosításában a legfőbb változás a tehergépkocsik közlekedésében figyelhető meg, azon belül is az előzés és a követési távolság terén. Eszerint tilos előzni az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton – 6 és 22 óra között – a 7500 kg-ot meghaladó, megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival. A tilalom hatálya alá tartozó járműveknek olyan követési távolságot kell tartaniuk, hogy közéjük legalább egy – az abban meghatározott előzési tilalom hatálya alá tartozó – járműszerelvény biztonságosan besorolhasson.

Olyan járművel, illetve járműszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik jármű mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy – előzést végrehajtó – személygépkocsi biztonságban besorolhasson. Az új jogszabály bevezetésével nő a haladási sebesség és csökken a menetidő, mérséklődik a baleseti kockázat.

A személyautókra vonatkozó előírások is több helyen módosultak. Új eleme a szabályozásnak a gépkocsikra vonatkozó behajtási tilalom lehetősége, amely környezetszennyezési szempontok alapján, a környezetvédelmi igazolólaphoz kapcsolódó matrica színe szerint hajtható végre. Hatósági jelzés nélkül a gépjárművek a közúti közlekedésben nem vehetnek részt. A vasúti átjárók megközelítése esetében az eddig általánosan érvényes és megadott sebességkorlátok (30 km/h és 40 km/h) megszűnnek.

A teherautók és személygépkocsik közlekedésén kívül a motorkerékpárok és kerékpárosok közlekedésére vonatkozóan is több módosító intézkedést vezettek be. Erre azért volt szükség, mert a közúti halálos balesetek résztvevők szerinti megoszlásánál második helyen a kerékpár áll a személygépkocsit követően.

A közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések köre is kibővült. A szabályok megsértése esetén jogszabályban rögzített, hogy milyen összegű bírságot szabhat ki a hatóság adott esetekben. Néhány példa arra, hogy mekkora összeg szabható ki egy-egy szabálysértésért: menet közben kézben tartott mobil rádiótelefon használata 10.000-20.000 Ft, biztonsági öv használata nélküli közlekedés (járművezetőre és utasra egyaránt érvényes), motorkerékpár-bukósisak használatának elmulasztása 10.000-30.000 Ft, gyermekbiztonsági rendszer használatának elmulasztása 15.000-45.000 Ft közötti érték, attól függően, hogy lakott területen belül, autóúton vagy autópályán közlekedünk.

Magyarországon az objektív felelősség elvének bevezetését tekinthetjük fordulópontnak a gyorshajtók hatékony kiszűrésében, ugyanis eddig különböző joghézagok kiskapuit kihasználva a felelősök könnyen kibújtak a büntetés alól. Emiatt a sebesség mérésekor a rendőrség a helyszíni bírságolást és feljelentést alkalmazta, amelynek nagy volt az emberi erőforrás igénye. Mára ez a múlté, ugyanis az autóval elkövetett szabályszegések kiemelt csoportjáért közvetlenül az üzembentartó a felelős, függetlenül a kocsit ténylegesen vezető személytől. Persze, ha hitelt érdemlően bizonyítható a sofőr kiléte, akkor a büntetések végül elérik a szabályszegőt.

Az objektív felelősség bevezetésével egy időben drasztikusan megemelték a gyorshajtásért kiszabható bírságok összegét is. A sebességtúllépést nem százalékosan mérik, hanem konkrét értékekhez kötötték. A büntetések mértéke méltányosságból nem csökkenthető, a büntetések nem elengedhetők.

A rendelettel történő szabályozás mellett található még néhány, a közlekedés biztonságát növelő intézkedés, de egyik sem olyan hatékony, mint a szankciókkal történő kényszerítés. Ilyen lehetőség például a médián keresztül történő figyelemfelhívás, oktatási programok kidolgozása vagy olyan projektek elkészítése, amely a fiatalabb korosztályt célozza meg, megváltoztatva a fiatalabb generáció gondolkodásmódját ezen a téren. Ilyen ötlet volt például a 2010 decemberében az ORFK által kiírt „KRESZ COOL-TÚRA” című közlekedésbiztonsági rövidfilm pályázat, amelyen a középfokú oktatási intézmény diákjai vehettek részt.

További információ:

www.kreszvaltozas.hu