A képzésnek a biztonságos járművezetéshez nélkülözhetetlen elméleti és gyakorlati ismeretek átadását kell biztosítania. A közlekedési szabályok megfelelő ismerete nélkül ugyanis önkéntes jogkövető magatartás sem létezik.

A 2004. szeptemberében bevezetett számítógépes elméleti vizsgáztatás tapasztalatai mind a vizsgázók, mind a hatóság számára kedvezőek.

A gépjárművezető képzés és vizsgáztatás rendszerének jelenleg komoly hiányosságai vannak, melyet az is jelez, hogy az elmúlt években mind az elméleti, mind a gyakorlati vizsgák eredményessége visszaesett, s a tevékenység szakszerű, megfelelő tartalommal kitöltött végzésében az érdekeltség hiánya tapasztalható.

Ezért egy olyan korszerű, hatékony képzési és vizsgáztatási rendszer megvalósítása szükséges, mely minőségi szolgáltatással párosul. A kialakítás folyamatában figyelembe kell venni a külföldi tapasztalatokat, és az alkalmazott legjobb gyakorlatokat (best practice).

Az új képzési és vizsgáztatási rendszer kialakításához szükséges:

- a jogszabályi háttér felülvizsgálata,

- a tananyag felülvizsgálata, továbbfejlesztése (elmélet, gyakorlat egyaránt),

- a tanintézetek és oktatók érdekeltté tétele a közlekedésbiztonsági ismeretek átalakításában és a vizsgáztatások sikerében, 

- a képzés minőségét jelző adatok nyilvánosságra hozatalával a mennyiségi helyett a minőségi képzés előre mozdítása,

- a gépjárművezető képzés szervezeti felügyeleti- és minősítési rendszer fejlesztése,

- az utánképzési program fejlesztése.

A gépjárművezető képzés és vizsgáztatás új rendszerének kialakításában, s a feladatok végrehajtásában kiemelt szerep hárul a Nemzeti Közlekedési Hatóságra.