Infrastruktúra Szabályozás Ellenőrzés Balesetmegelőzés Emberi tényező Hírek, aktualítások Szakcikkek
Kiemelt kockázati tényezők

Az ellenőrzés eszközével az emberi tényezőkre, illetve egyes műszaki okokra visszavezethető baleseti okok megelőzhetőek. A közlekedés általános szabályainak betartatása mellett kiemelten a sebesség mérésére, a biztonsági öv használatára, az alkohol vagy kábítószer befolyása alatt vezetők kiszűrésére irányuló, valamint a védtelen közlekedők biztonságának fokozása érdekében tett rendszeres ellenőrzések, illetve kiemelt intenzitású, összehangolt ellenőrzési akciók visszatartó erejének hatására lecsökkenthetővé válik a halálos közúti közlekedési balesetek száma.

 

Sebesség nem megfelelő megválasztása
A sebesség nem megfelelő alkalmazása a közúti halálozások elsődleges oka, ezért a gyorshajtások számának visszaszorítása nélkül a közlekedéspolitikai célkitűzések teljesítése nem valósulhat meg.
Az Európai Közösségek Bizottsága 2004/345. sz. ajánlása alapján a sebességtúllépés ellenőrzésében a legjobb gyakorlat az automatikus sebességellenőrző rendszerek alkalmazása, melyet a szabálysértések jelentős számú előfordulása esetén is mindenkor eljárások követnek.
Ennek megfelelően a gyorshajtások visszaszorítása érdekében hazánkban is nagyobb hangsúlyt kell helyezni a hatékonyabb, gazdaságosabb és biztonságosabb automata ellenőrző rendszerek (fix kamerák, section control rendszerek stb.) alkalmazására, de a mobil, változtatható helyszíneken végzett sebességellenőrzés megtartása miatt a hagyományos eszközpark fejlesztése is szükséges.
 
Az objektív felelősség bevezetése megteremtette a lehetőséget az automata sebességellenőrző rendszerek hatékony alkalmazásához, ugyanakkor megoldásra szorul még a hatósági jelzés nélkül közlekedő járművek és a motorkerékpárosok ellenőrzésének a problematikája. A szabálysértő motorkerékpáros azonosítására szemből nincs mód, ezért – az elterjedő európai gyakorlatnak megfelelően – törekedni kell arra, hogy a szabálysértő járműről hátulról készüljön felvétel. Ehhez a hatósági engedély nélküli közlekedés problematikáját meg kell oldani.
 
Az elmúlt három évben gyorshajtásért megbüntetett gépjárművezetők részaránya országonként. Forrás: SARTRE.
 
Az előző táblázaton jól látható, hogy amíg a sebesség nem megfelelő megválasztásából eredő halálos közúti közlekedési balesetek száma Európai viszonylatban kiemelkedően magas, a gyorshajtásért megbüntetettek aránya – különösen Magyarországon - alacsony.
A visszatartó erő, azaz a szankcionálás nem megfelelő, ráadásul az adatok tanulsága szerint az ellenőrzések csaknem teljes mértékben a gyorshajtás miatti büntetéssel kapcsolódik össze.
A fentiek a sebességellenőrzés jelenlegi személyi és technikai feltételrendszerének, s az intézkedések szerkezetének felülvizsgálatát indokolják.
 
A gyorshajtásért megbüntetettek aránya és a sebességellenőrzés észlelt gyakorisága. Forrás: SARTRE. 
 
 
Gépjárművezetés alkohol vagy kábítószer hatása alatt
A Bizottság ajánlása alapján az ittas járművezetés tekintetében a legjobb európai gyakorlat a véletlenszerű légzésminta vétel az alkoholtartalmat jelző és az alkoholszintet kimutató eszközök alkalmazásával.
A magyar gyakorlat megfelel az ajánlásnak, ugyanakkor a légalkoholmérő készülékek viszonylag alacsony száma, s magas – tíz évet meghaladó – átlagéletkora további intézkedéseket sürget.
 
Az ittas járművezetők kiszűrésének ellenőrzése a közlekedésrendészeti intézkedések szerves részét képezi. A közúti ellenőrzések során 2007-ben 480.000 esetben alkalmaztak alkoholszondát az intézkedő rendőrök, mely eredményeként 11.962 ittas járművezető (az ellenőrzöttek 2,5%-a) forgalomból történő kiszűrésére került sor.
Az alkoholszondás ellenőrzések számának szubjektív megítélése ugyanakkor azt mutatja, hogy a közlekedők nem tartják elegendőnek az ittas ellenőrzések gyakoriságát. Miközben a 2001-es adatok szerint a magyarországi szondáztatások száma európai összehasonlításban magasnak mondható, addig a megkérdezett járművezetők mintegy 78 %-a azt állította, hogy az utóbbi 3 évben nem szondáztatták.
 
Alkoholszonda vizsgálatok száma a jogosítvánnyal rendelkezők számára vetítve és a járművezetők személyes tapasztalatai (2001). Forrás: SARTRE.
 
Az ittas járművezetés visszaszorítása jegyében egyes uniós országokban a közúti ellenőrzések során minden esetben kötelező az alkoholszonda alkalmazása, s valamennyi közlekedési rendőr saját használatú légalkohol mérővel rendelkezik (pl. Finnország).
Követendő példaként akár jövőbeni célként is fogalmazható, hogy a kézi légalkoholmérő készülék a közúti ellenőrzésekben ténylegesen részt vevő valamennyi közlekedési járőr alapfelszerelését képezze.
 
Biztonsági öv használatának mellőzése
A biztonsági öv használatának ellenőrzésére a legjobb európai gyakorlat az évente több alkalommal, meghatározott ideig tartó fokozott közlekedésbiztonsági akciók végrehajtása (EB/2004/345).
A tapasztalatok szerint a hosszabb – legalább egy hónap – időtartamú biztonsági öv akciók a leghatásosabbak, s a jelenleg két alkalommal ajánlott közúti ellenőrzéseket minden esetben nagyszabású kommunikációs kampánnyal szükséges kiegészíteni.
Magyarországon a biztonsági öv viselésének elmulasztásával kapcsolatos szankciók száma alacsony. Jellemző a figyelmeztetések magas aránya, a pénzbüntetések a járművezetők kevesebb, mint 5 százalékát érintették.
A biztonsági öv átlagos használatának aránya ugyanakkor jelentősen alatta van az uniós átlagnak.
 
A biztonsági öv nem viselése miatti bírságolások tapasztalatai. Forrás: SARTRE.
Szabályozás és ellenőrzés