A közlekedésben leginkább a gyermekek vannak kitéve a veszélyeknek, hiszen köztudott, hogy a gyermekek képességeik, adottságaik miatt a legkevésbé alkalmasak az önálló közúti közlekedésre. A szakemberek gyakran felhívják a figyelmet arra, hogy a közlekedő gyermek másként lát, hall, gondolkodik és cselekszik, mint egy felnőtt. Általában védtelen gyalogosként, kerékpárosként közlekednek, vagy jármű utasaként vesznek részt a közlekedésben, ahol a vezető közlekedési magatartásától függ a biztonságuk. A védtelenségükhöz az is hozzájárul, hogy a gyermekek a veszélyérzet hiánya miatt gyakrabban cselekednek kockázatosan és meggondolatlanul. 

2007-es adatok szerint az egymillió főre vetített halálos gyermekbalesetek száma átlagosan 16 fő volt az Európai Unióban. Az élen Svédország áll 7 fővel, míg a sort Litvánia zárja 57 fővel. Magyarország a lista második felében helyezkedik el 24 halálos áldozattal. Megállapítható viszont, hogy a gyermekbaleseti mutatók javultak az utóbbi években.

2005-2009 között a balesetben meghalt gyermekek száma, 34 főről 22 főre csökkent, ami 35%-os visszaesést jelent a megelőző időszakhoz képest. A legtöbb gyermek sérültet a Közép-Magyarország régióban regisztrálták.

A gyermekek baleseti sérüléseiket leggyakrabban a jármű utasaként szerzik. A KSH adatai szerint 2005-ben 23, 2009-ben pedig 14 gyermek vesztette életét gépjármű utasaként közlekedési balesetben. Habár ez 39,2 %-os csökkenést jelent, azt is fontos megjegyezni, hogy a balesetek kétharmadánál a gyermekek jármű utasaként haltak meg.

A gépjárműben utazó gyermekek biztonsága jelentősen javítható, ha a gépjárművezetők gyermek utas esetén az átlagosnál is fokozottabb óvatossággal közlekednek, illetve minden esetben – még rövid távú közlekedésnél is – alkalmazzák a különböző gyermekbiztonsági rendszereket.

Az adatok azt mutatják, hogy a gyalogos elütés során meghalt, illetve megsérült gyermekek száma az elmúlt öt évben jelentősen, mintegy 30%-kal csökkent (649-ről 453 főre). Jármű általi elütés során szerzett sérülések következtében a 2005. évi 8 fővel szemben 2009-ben 4 gyermek vesztette életét, míg 34,4 %-kal csökkent a súlyosan és 28,5%-kal a könnyen sérült gyermekek száma.

A gyalogosan közlekedő gyermekek biztonságának javítására számos eszköz kínálkozik, ide értve a gyermekek felkészítését a szabályos közúti közlekedésre, a veszélyek felismerésére (ebben a szülők mellett az iskolának van releváns szerepe), de a célirányos forgalomszabályozási és infrastrukturális beavatkozások által is jelentős eredmények érhetők el.

Megállapítható, hogy a 2005. évi 479-el szemben az 2009-ben összesen 402 olyan személyi sérüléses közúti baleset történt, melyben kerékpárral közlekedő gyermek volt szenvedő alany. A számadatok 16,2 %-os csökkenést jeleznek.

A legtöbb kerékpáros gyermekbaleset – az összes 402-ből 103 eset – az Észak-Alföld régió területén történt 2009-ben. A Közép-Magyarországi régióban 80, a Dél-Alföld régió megyéiben pedig 70 ilyen balesetet regisztráltak. A többi régióban ennél kisebb értékek tapasztalhatók, a legkevesebb kerékpáros gyermekbaleset az Észak-Dunántúlon történt (29 eset).

A kerékpározó gyermekek balesethez vezető hibáinak legnagyobb része az elsőbbség meg nem adásához kötődik (176 eset), ezen belül is különösen a jelzőtáblák utasításainak a figyelmen kívül hagyása emelhető ki, amelyet 91 esetben lett megjelölve baleseti okként.

A kerékpáros gyermekbalesetek számának csökkentésével kapcsolatban több szakember javaslatként fogalmazta meg, hogy amerikai mintára „kerékpáros jogosítványt” vezessenek be Magyarországon. Megállapítható, hogy a gyermekbalesetek számának csökkenése összetett feladatok végrehajtását igényli.

A közlekedésbiztonság fejlesztésében végzett munkájával a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. tevékenyen hozzájárul a kerékpáros balesetek számának csökkentéséhez.

Forrás:

Gégény I. (2010): A gyermekbalesetek alakulása Magyarországon 2005-2009. között