A biztonságos közlekedés, a szállítás, fuvarozás során keletkező károk minimalizálása elengedhetetlen feltétele a jól működő, versenyképes nemzetgazdaságnak. A közlekedésfejlesztés gazdasági fejlődésre gyakorolt hatása e területen is megfigyelhető. A közlekedés és a gazdaság kölcsönös egymásra hatása miatt célszerű e két szakpolitikai terület kölcsönhatásait megfelelő rálátással vizsgálni. Ezért a közlekedésbiztonsági és tágabb értelemben a közlekedési szakma célja a nemzeti és területi gazdasági fejlődést, a kereslet és a kínálat között kapcsolatot teremtő közlekedést, valamint a közlekedés gazdaságra gyakorolt negatív és pozitív hatásait - kiemelve a közlekedés biztonságot - egy rendszeren belül, összefüggő számszerűsíthető térbeli általános egyensúlyi modellben vizsgálni. Olyan modell alkalmazása a cél, amely lehetőséget teremt az infrastruktúra beruházások, közlekedési intézkedések, fejlesztések gazdasági vizsgálatára a jelenlegi gyakorlatnál átfogóbb módszertan alapján.

Az Európai Közösségek Bizottsága 2007. június 6-án kiadott zöld könyvében az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásra tett javaslatai között hangsúlyozza, hogy a jelenlegi közlekedési infrastruktúrának a változó éghajlati feltételekhez való hozzáigazítása – biztonságosságának és működőképességének megtartása mellett – további jelentős beruházást igényel. A zöld könyv emellett kijelenti, hogy a földhasználat több szektort érintő kérdés, ami miatt megfelelő eszközzé válhat költséghatékony alkalmazkodási intézkedések kidolgozására.

Az Európai Közösségek Bizottsága 2007. szeptember 30-án kiadott közleményében kiemeli, hogy 2007-ben Európa lakosságának 72%-a élt városi övezetben, továbbá az EU bruttó hazai termékének mintegy 85%-át a városokban állítják elő. A népesség és a termelés ilyen mértékű koncentrációja elengedhetetlenné teszi a területhasználat és a közlekedésfejlesztés integrált szakpolitikai irányítását.

Az integrált megközelítés nem csupán a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztéséhez elengedhetetlen, hanem ahhoz is, hogy a politikai döntéshozatal során a közlekedési kérdések összekapcsolódjanak a környezetvédelemmel, az egészséges környezettel, a területhasználat-tervezéssel, a lakáspolitikával, a hozzáférés és a mobilitás szociális szempontjaival és az iparpolitikával.

A számszerűsíthető térbeli egyensúlyi modellek módszertana alkalmas a hazai és a határon átnyúló térségi kapcsolatok gazdasági és közlekedési kapcsolatainak leírására, így az egyes infrastruktúra beruházások, közlekedési fejlesztések átfogó értékelésére, figyelembe véve a közlekedés, környezetvédelem, területhasználat és gazdasági versenyképesség szempontjait.

Fontos kiemelni, hogy a számszerűsíthető térbeli általános egyensúlyi modellek módszertanára épülő modellek, a gyakorlati tervező munkában is jelentős szerephez juthatnak a jövőben. Ezt alátámasztja, hogy olyan társadalmi, műszaki és közlekedésszervezési szempontból élenjáró országok, mint Hollandia [RAEM], Norvégia [PINGO] vagy az Amerikai Egyesült Államok [RELU-TRAN] már a gyakorlati közlekedéstervezési folyamat során is alkalmaznak nemzeti szintű interregionális és városi szintű intraregionális számszerűsíthető térbeli általános egyensúlyi modelleket; így a hazai alkalmazás széles körű elterjesztése is időszerű.

A vázolt modellrendszerben kiküszöbölésre kerülnek a térbeliséget figyelmen kívül hagyó, analitikus rendszerek egyszerűségéből és szubjektivitásból adódó hiányosságai. A térbeli számszerűsíthető egyensúlyi modellek alkalmazásával egy olyan integrált rendszert kapunk, amely a különböző gazdaságbefolyásoló tényezők függvényében (mint pl. infrastrukturális beruházás, jövedelemváltozás, népsűrűség-változás és migráció, vagy termékárak alakulása) ad számszerűsített, könnyen elemezhető adatokat.

A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. közlekedésbiztonsági kutatómunkájának részeként kidolgozza és fejleszti Közlekedésbiztonsági beavatkozások és intézkedések komplex társadalmi-gazdasági értékelésére alkalmas térbeli számszerűsíthető egyensúlyi modellt. Ez hozzájárul a közlekedésbiztonsági fejlesztések és értékelések értékeléséhez és összehasonlíthatóságához.

Forrás:

Berta Tamás - Török Árpád (2010); KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

Felhasznált irodalom:

1. Anas A., Xu Rong. Congestion, Land Use, and Job Dispersion: A General Equilibrium Model, Journal of Urban Economics 45, 1999. p. 451-473.
2. Dixit A. K. – Stiglitz J. E., 1977.: Monopolistic Competition and Optimum Product Diversity. – The American Economic Rewiew. June.
3. Fujita, M.–Krugman, P.–Venables, A. J, 1999.: The Spatial Economy. Cities, Regions and International Trade. Massachusetts Institute of Technology. ISBN:0-26206204-6 [3]
4. Krugman, P. R. and Venables, A., 1996.: Integration, specialization and adjustment, European Economic Review 40, pp 959–967.
5. Varga Attila, 2008.: Térszerkezet és gazdasági növekedés. Budapest, Akadémiai Kiadó Zrt. ISBN: 9789630586764.
6. Varga Attila - Schalk Hans, 2004.: Knowledge Spillovers, Agglomeration and Macroeconomic Growth. An Empirical Approach. Regional Studies.
7. Sípos Tibor – KTI Közlekedésbiztonsági Tagozat – Tudományos dolgozata.