A nagyteljesítményű motorral közlekedők körében gyakori a gyorshajtásos közúti szabálysértés. A külföldi szakirodalomból (Elsevier Accident Analysis and Prevention) átvett cikk a tajvani nagymotorosok közlekedési szokásait vizsgálja, különösképpen azt, hogy a pszichológiai tényezők mennyire befolyásolják szokásaikat, vezetési stílusukat. A motorosok viselkedését a sebesség iránti megszállottságtól kezdve a veszélyes helyzetekhez való vonzódáson, vagy a motoros rutinján át, annak érzelmi állapotáig sok minden befolyásolja. A kutatás olyan összefüggéseket vizsgál, amelyek rávilágítanak arra, hogy milyen hatásai vannak külön-külön, illetve együttesen ezeknek a tényezőknek.

A világ számos országában, így Tajvanon is a nagymotoros jogosítvány három lépcsős rendszerben szerezhető meg. Ennek legfőbb oka az, hogy a kutatások szerint a járművezetőknek így biztosítható a szükséges vezetői rutin megszerzése. Ebben a kutatásban nagyteljesítményű motorokon a 250 köbcenti és afeletti teljesítménnyel rendelkező motorokat értjük. A jelenlegi statisztika szerint a nagy teljesítményű motorosok Tajvanban átlagosan közel 40 km/h-val lépik túl az érvényben lévő sebességkorlátokat.

Korábbi tanulmányokban megvizsgálták, hogy hogyan viszonyulnak a nagymotorosok a közlekedési szabályokhoz. Összességében elmondható, hogy a megkérdezett nagyteljesítményű motorral közlekedők rendszeresen túl szokták lépni a sebességhatárokat és ezt újra és újra megtenni (Grodsky 1995). A speciális sportmotort használók körében is ugyanolyan rendszeres a gyorshajtás, mint a nagymotort használók körében, ezért nem meglepő az a tény, hogy sokkal több közúti balesetet szenvednek, mint a többi úthasználó (Savolainen és Mannering, 2007). Emiatt szó szerint életbevágóan fontos, hogy további tanulmányok készüljenek a motorkerékpárosok közlekedésbiztonságának fejlesztése érdekében. Ezek célja egyrészt az előző tanulmányok hiányosságainak feltárása, a motorkerékpárt használók körében a notórius gyorshajtás pontos okának feltárása, valamint ezzel összefüggésben a megfelelő közlekedési magatartásformák kidolgozása és átadása.

Ajzen 1991-ben készített egy tanulmányt az előre megfontolt cselekedet elméletéről. Az elmélet alapja, hogy az emberi viselkedést három szempont alapján lehet megítélni: viselkedési normák, társadalmi normák és szabályok alapján. Ebből kiindulva úgy gondolta, hogy minden emberi cselekedet indokolt, a társalmi elvárások szerint befolyásolt, és az előírásoknak megfelelően tervezett. Saját véleményünk megformálása ezen szempontok alapján történik, úgy ahogy hozzáállásunk, cselekedeteink és viselkedésünk is. Sokat számít a külső nyomás, mások megítélése, az, hogy társadalmilag mi az elfogadott, valamint, hogy a közvetlen környezetünk mit lát helyesnek. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy a hozzáállás és cselekvés szubjektív norma, ami közvetetten kapcsolódik a szándék vezérelt viselkedéshez. Az, hogy a szándék miként alakul cselekvéssé függ az egyén motivációjától és attól, hogy az egyén mennyi energiát hajlandó belefektetni annak megvalósításába.

A cselekvést befolyásolhatja egy úgynevezett „flow” érzés, ami akkor jelentkezik, ha valami olyan dolgot csinálunk, amit nagyon szeretünk. Tulajdonképpen a cselekvést tesszük azért, hogy ezt az érzést érezhessük. A motorosoknál ez akkor jelentkezik, amikor a járművezetők gyorsítanak. A gyorsítás kezdetén egyféle játékosságot éreznek, ami örömet szerez nekik. Később, mikor elérik a számukra kritikus sebességet, egyfajta öntudatlan állapotba kerülnek, megszűnik számukra a külvilág, érzékeik kiélesednek, és úgy érzik ilyenkor, hogy irányítani képesek az egész környezetüket. (Csikszentmihalyi, 1977) Miután egy motoros megtapasztalta ezt a „flow” érzést, könnyen függővé válhat, azaz újra és újra át akarja élni a gyorsítás és száguldás élményét.

Hasonló késztetés miatt választják a nagymotorokat az adrenalin függők, akik élvezik a veszélyes helyzeteket, és a nagy teljesítményű motorral való közlekedés erre kiválóan alkalmas. Itt mindig találhatnak új kihívást, teremthetnek maguknak új helyzeteket.

Általánosságban elmondható, hogy a tapasztalt motorosok fejében kialakult egy komplex modell a többi közlekedőről és a közúti helyzetekről. Jól átlátják az utat, jól ítélik meg a többi közlekedő várható viselkedését, reakcióidejük gyorsabb a többi úthasználóénál. Ennek ellenére elmondható, hogy a tapasztalati tényezők mérsékelt szerepet játszanak a motoros viselkedésében. Előfordulhat, hogy egy idősebb motoros, aki csak alkalmanként, szórakozásból motorozik, bízva a tapasztalatában, figyelmen kívül hagyja a veszélyes tényezőket. Ellenben van példa az ellenkezőjére is, amikor a motoros azért figyel jobban az úton, mert ritkán használja motorját.

Az említett tajvani vizsgálat 2009 februárjában készült. A kutatásban 350 résztvevőt kérdeztek meg, ebből 277 kérdőív volt érvényes és használható. A válaszadókat nem, kor és nagymotor használati tapasztalat szerint osztották fel. A megkérdeztettek 87,2%-a volt férfi és 30%-uk rendelkezett kevesebb, mint 1 éves nagymotoros tapasztalattal. A kérdőív Likert skála (1=nem értek vele egyet,…,5= teljesen egyetértek vele) szerint osztályozható állításokból és jellemző állítások kiválasztásából állt.

A vizsgálatot az előre megfontolt cselekedet elméletének alapján készítették, kiértékelését egy jelenleg közlekedésbiztonsági projektekben elterjedt többváltozós, a paraméterek lineáris kapcsolatait vizsgáló SEM (Structural Equation Modeling) modellel végezték. Ez a vizsgálati mód több különálló, de egymással több szempontból összefüggő adatok kapcsolatainak összehasonlításán alapul.

A kutatás fő célja hogy integrálja az előre megfontolt cselekvés elméletét a flow érzés hatásaival, annak érdekében, hogy a tajvani nagyteljesítményű motorokat használók körében feltárja a kapcsolatot gyorshajtás és ahhoz vezető hatások között. A modellbe az említett tényezők integrálása mellett belevették azokat, akik kedvelik az extrém helyzeteket, azaz akik a sebesség megélése céljából hajtanak gyorsan.

A viselkedést szabályozó változókról, mint a társadalmi megítélés és a személyes hozzáállás, amelyekre a korábbi vizsgálatok fontos befolyásoló tényezőként tekintettek kiderült, hogy nincsen meghatározó szerepük. Másrészről a „flow” érzés hatásai jelentősen befolyásolják a nagyteljesítményű motorhasználók gyorshajtási szokásait.

Ezek az eredménynek arra utalnak, hogy azok a tanulmányok, amelyek nem veszik figyelembe az egyes változók összefüggéseinek hatásait, akár súlyosan hibásak is lehetnek. Tehát szét kell választani az ingázókat és főként a nagyteljesítményű motort közlekedési eszközként használókat a sebességőrültektől, akik járművüket főként szórakoztató eszközként használják és a korábbi tanulmányokat kiegészítve, az utóbbi csoportot kell „flow” érzés szempontjából megvizsgálni. A személyes tényezők befolyásoló hatását jelen tanulmány is nagymértékben alátámasztotta.

Ezek az eredmények segítenek megérteni a gyorshajtók viselkedését, ami fontos lépés ahhoz, hogy a jövőben a balesetek száma kevesebb, és a közúti közlekedés a biztonságosabb legyen.

Forrás:

Ching-Fu Chen, Cheng-Wen Chen (2010) - Speeding for fun? Exploring the speeding behavior of riders of heavy motorcycles using the theory of planned behavior and psychological flow theory írása alaján. Elsevier Accident Analysis and Prevention (2010. november)