„Hideg van, csúszós az út, de nem számít” – ezzel a hirdetéssel reklámozza a járművezetést támogató rendszerét (Advanced Driver Assistance System) az egyik nagy német autógyár. Ez az üzenet egy olyan megbízható rendszert sejtet, amely segítséget nyújt a vezető számára a veszélyes közlekedési szituációk megoldásában. Az ADAS-ról bemutatott kép egyértelműen arra utal, hogy az eszközzel a közlekedésbiztonság javítását kívánják elősegíteni.

Azt azonban több kutató megállapította, hogy az eszköz szembetűnő előnyei mellett nem szabad megfeledkezni azokról a viselkedésben bekövetkező változásokról, amelyek az eszköz használata során léphetnek fel. Tehát bármilyen, a rendszer használatából adódó haszon a visszájára fordulhat a vezetői magatartás kedvezőtlen változásának következtében. A rendszer azon alegységét kivéve, ami a vezetés manőverezési oldalát segíti, az ADAS rendszereket alapvetően arra tervezték, hogy a vezetőt megfelelő információval és figyelmeztetésekkel lássa el. Az eszköz visszajelzést ad a vezető által végzett műveletekről, illetve csökkenteni próbálja az általa befektetett munka mennyiségét, ezzel növelve a járművezető komfort érzetét.

Az ADAS rendszer emberi viselkedésre gyakorolt hatásai

Minden olyan interaktív rendszer, amely az információkat figyelmeztető üzenetek által közli, könnyen előidézheti a vezető figyelemelterelődését. Ezt a problémát a jármű belső technikai rendszerének tervezésénél mindenképpen szem előtt kell tartani. Azon rendszerek üzeneteit, amelyek bizonyos azonnali veszélyekre figyelmeztetnek, úgy kell megtervezni, hogy azok különböző módon (vizuálisan vagy hangüzenet által), vagy különböző kódolással (szöveg vagy szimbólum alkalmazásával) jussanak el a vezetőhöz. Miután ezek azonnali reakciót kívánnak a vezetőtől, hosszabb távon nem módosítják a járművezető viselkedését.

Hosszú távú viselkedési hatások

Az ADAS hosszabb időn keresztül történő használata a vezetők odafigyelésének csökkenését eredményezheti, vagy más, a vezetéshez közvetlen nem kötődő feladatok végrehajtására, mint például zeneválasztásra és lejátszásra ösztönözheti őket. Ezt szakmai berkekben figyelem csökkenésnek, vagy figyelem áthelyeződésnek hívják. Emiatt a figyelem áthelyeződés miatt a járművezető nem figyel fel a hirtelen veszélyhelyzetre, és nem marad ideje megfelelően reagálni. Továbbá abban az esetben, amikor a könnyű és nehéz vezetési körülmények között hirtelen átmenet van, felléphet egy úgynevezett „átváltási probléma”. Ez azt jelenti, hogy a vezető nem tud megbirkózni a vezetési körülmények, vagy a rendszer segítségének hiánya miatt bekövetkező változással.

Az ADAS másik potenciális negatív hatása, hogy a vezetőket olyan kockázatos viselkedések vállalására csábítja, amelyeket a rendszer használata nélkül valószínűleg soha nem tennének meg. Ennek a valószínűsége és mértéke bizonyos körülményektől függ. Az alábbi 5 általános szempont befolyásolja ennek a jelenségnek az előfordulását:

1. Hányszor támaszkodik a vezető a rendszerre?
2. Milyen gyors a visszacsatolás?
3. Mennyire növeli a rendszer a vezető cselekvési lehetőségeit?
4. Mennyivel növeli a használó biztonságát?
5. Mennyire értékeli a rendszer a tendenciákat?

Az ADAS rendszereket a biztonságra gyakorolt hatásuk megállapítására széleskörűen tesztelték. M. Gründl a Regensburgi Egyetemnek végzett kutatásában járművezetők kikérdezésével 300 közlekedési balesetet elemzett ki. Eredményei szerint az automatikus vészfék rendszerek biztonságra gyakorolt hatása felmérhetetlen, mivel a normál vezetési körülmények között semmilyen szerephez nem jutnak, és az ütközés közeli helyzeteket leszámítva a járművezetők számára gyakorlatilag észrevehetetlen, hogy mikor lépnek működésbe. Az éjszakai látás és a látási körülményekhez alkalmazkodó világítás biztonságra gyakorolt hatása egy fokkal jobban mérhető. Ezen rendszerek hatásai a vezető számára is érzékelhetőek. Az általuk biztosított jobb látási viszonyoknak köszönhetően például azok a vezetők, akik korábban kerülték az éjszakai vezetést, többé már nem teszik, mások pedig nagyobb sebességgel mernek haladni, mint azt korábban tették.

A tapasztalat szerint az ADAS használatának egyik negatív hatása, hogy amennyiben a vezető túlzottan rábízza magát a rendszerre, akkor nagyobb kockázatot vállalva és kevesebb figyelemmel vezet.

A hibázások figyelembevétele

A kutatások megállapították, hogy a hibás jelzések növekedése csökkenti a vezető együttműködési hajlandóságát, amely a figyelmeztetések során hosszabb reakcióidőt eredményez, illetve néhány esetben a vezető már figyelembe sem veszi a figyelmeztetéseket. Azonban a rendszer „kihagyási” arányát növelve, a vezető kevésbé fog függeni a rendszertől, és jobban odafigyel a közlekedési körülményekre. Amennyiben rendszerhiba fordul elő, akkor a vezetők lehet, hogy nagyobb részt a figyelmeztető rendszerre fognak támaszkodni, amely azt eredményezi, hogy kevésbé figyelnek a környezetükre, akár az is előfordulhat, hogy teljesen a rendszerre hagyatkoznak. Ez a példa kiválóan szemlélteti, hogy mennyire fontos a rendszerek megbízhatósága. Ezt a rendszertervezők javíthatják a rendszer döntési kritériumainak változtatásával úgy, hogy a téves riasztásokat „kihagyásra” cserélik.

A rendszer meghibásodása

Amikor a rendszer meghibásodásáról beszélünk, fontos megjegyezni, hogy az átlagemberek számára ezeket a hibákat részletesebben kell definiálni. Számos dolog eredményezhet rendszer meghibásodást. Nehéz meghatározni rendszer használata során fellépő rendszerhibák pontos számát. Ez azt is jelenti, hogy hosszú távú használat mellett a felhasználó szinte soha nem fog 0%-os „kihagyási” arányt érzékelni, még akkor sem, ha a valós arány tényleg 0% körüli volt.

Helyi vészjelzések

A szakemberek kutatták az ADAS helyi veszélyjelző üzeneteinek a vezető viselkedésre gyakorolt hatásait, amelyek fontos szerepet játszanak a járművezető biztonságában. Azon kívül, hogy a rendszer veszélyek után kutatva folyamatosan figyeli a környezetet, az utóbbi idők járművek közötti kommunikációs technológiájának fejlődése révén (mint például a vezeték nélküli car-to-car kommunikáció) lehetővé teszi a járművek közötti információ átadást. Ennek segítségével sokkal átfogóbb helyi veszélyre való figyelmeztetéseket lehet alkalmazni, mert a vezetőket olyan közelgő veszélyforrásról is tájékoztatni lehet, amely számukra még nem látható.

Fentiek alapján elmondható, hogy a járműtechnika fejlesztési irányai jelentős mértékben képesek az emberi tényező kedvezőtlen közlekedésbiztonsági hatásainak mérséklésére. Mindez hozzájárul a veszélyhelyzetek időbeni felismeréséhez, ezáltal a közúti közlekedési balesetek elkerüléséhez.

A cikk forrása:

Angela Mahr, Christian Müller (DFKI, Germany) (2011): Behavioural Therapy; Vision Zero International, 2011. június; pp. 38-41

http://viewer.zmags.com/publication/5abecb69#/5abecb69/41

További információ:

http://en.wikipedia.org/wiki/Advanced_driver_assistance_systems

http://www.dfki.de/web

képek forrása: Traffic Technology International