Infrastruktúra Szabályozás Ellenőrzés Balesetmegelőzés Emberi tényező Hírek, aktualítások Szakcikkek
„Fáradt vezetés közben? Tartson szünetet”

A német „Müde beim Fahren? PAUSE” kampány tapasztalatai

A fáradtság a volánnál emberéleteket követelhet! – ezzel a mondattal indítja kommunikációját a német PAUSE kampány. A kampány több neves szervezet közreműködésével a németországi Hessen tartományban valósult meg. Célja, hogy felhívja a járművezetők figyelmét a fáradtságból adódó közúti közlekedési balesetek bekövetkezésének veszélyeire, valamint ezek megelőzésére.

 

A fáradtság vezetés közben veszélyes és könnyen tragédiához vezethet. Ennek ellenére az emberek többsége alábecsülik a vezetés közbeni fáradtság következményeit. A fáradtság okai és tünetei figyelemmel követhetők, és kis odafigyeléssel felismerhetők. A kezdeményezés számos tippet és gyakorlatias trükköt ajánl arra az esetre, ha a jármű vezetője észreveszi, hogy fáradt. Ezek mellett az utasok is hasznos információkkal gazdagodhattak, mely arra vonatkozik, hogy a biztonságos közlekedés érdekében mire érdemes odafigyelni a jármű utasaként.

Saját tapasztalatból mindannyian ismerjük a járművezetés közbeni fáradtság jelenségét. Szerencsére legtöbbször mégsem történik ebből baj. Viszont ebből nagy hiba lenne arra következtetni, hogy továbbra sem fog történni semmi, és hogy az autóvezetés fáradtan sem lehet olyan veszélyes.

Mit jelent a fáradtság a volánnál?

A belső biológiai óra minden emberben ott ketyeg, és éppen ezért bizonyos törvényszerűségek vonatkoznak ránk. Bizonyos időszakokban éberek vagyunk, és készek arra, hogy teljesítsünk, máskor viszont passzívak és leküzdhetetlenül fáradtak.

Tekintsünk át néhányat a fáradtság emberi viselkedésre gyakorolt hatásairól:

  • látás beszűkülése,
  • lassú információ-feldolgozás és hibás információk megszerzése,
  • mérséklődő figyelem,
  • hosszabb reakcióidő,
  • növekvő közöny,
  • fokozott kockázatvállalás,
  • ingerlékenység.

A fáradtság elmélyülésével bekövetkezik a szubjektíven érzett ébrenlét, amely átmenet a szinte folytonos másodperces alvásba, amely legtöbb esetben nem csak egy másodpercig tart. A jármű ezekben a másodpercekben vezető nélküli kamikázeként viselkedik. A járművezető, ugyan lát, de amit lát, azt nem képes tudatosítani, és nincs abban a helyzetben, hogy reagáljon az eseményekre. Ezekben a másodpercekben a jármű pl.: 80 km/h-nál 22 métert és 100 km/h-nál már 28 métert tesz meg. Ennek következtében a balesetek kockázata ugrásszerűen megnő.

Hogyan ismerhető fel a fáradság?

A fáradtság első jele természetesen az ásítozás, ami gyakran további tünetekkel párosul, ilyenek például:

  • szemhéj nehézsége,
  • szájszárazság, szomjúság,
  • hidegrázás,
  • szem dörzsölés,
  • kettős látás,
  • alagútszerűen szűkülő látótér,
  • érzékelési zavarok.

Ezen kívül olyan tünetek is megjelennek a vezetőn, amelyeket az utas képes észlelni, mint például:

  • vezetési stílus megváltozása (pontatlanul kuplungol, vált sebességet és hirtelen fékez),
  • vezetés közben nincs gondolatai tudatában,
  • könnyen megijed,
  • idegenkedik a vezetéstől,
  • makacs kitartás,
  • jelentős tempónövekedés,
  • agresszív vezetési stílus,
  • nehézség az úttartásnál.

A következő – és gyakran utolsó – szakasz az összeroppanás, egyre többször lecsukódó szemekkel, másodpercekig tartó alvással, amiben a vezető mechanikusan tovább cselekszik, de nem érzékeli a külvilágot.

Mit lehet tenni a kimerültség ellen?

Ne feledjük, a legnagyobb veszély nem a fáradság, hanem az, hogy a jármű vezetője nem hajlandó magának beismerni, hogy fáradt, és így nem is tesz ellene. Ilyenkor gondoljunk a belső óránkra, ami minden embernél hasonló séma szerint fut. Ezek alapján egy napunkban a következő időszakokat különböztethetjük meg:

  • a teljesítőképesség folyamatosan emelkedik reggel 3 órától, a mélyponttól addig, amíg reggel 9 óra körül eléri a maximumot,
  • 13-16 óra között visszaesik a koncentráció,
  • 17 és 21 óra között újra éberebb a figyelem,
  • legkésőbb 22 órától gyorsan esik a teljesítőképesség az abszolút mélypontig, 3 óráig.

Lehetőség szerint azokban az időkben kerüljék az autóvezetést, amikor a biológiai teljesítőképesség elkerülhetetlenül zuhan. Ezekben az időszakokban érdemes gyakrabban pihenőt tartani, illetve azonnal félrehúzódni, ha járművezetőként felfedezzük a fáradtságra utaló tüneteket magunkon, vagy utasként a jármű vezetőjén.

A kutatások azt is kimutatták, hogy ha a járművezető gyakrabban iktat be rövid szüneteket, egyáltalán nem tesz meg rövidebb utat, mint az a vezető, aki ugyan ritkábban pihen, de kimerültsége következtében hosszabb ideig illetve nehezen tervezhetően kénytelen megállni.

Mit tehetünk még ezen felül?

A vezetést megszakító pihenőidőben gondoskodnunk kell a testmozgásról. Ilyen egyszerű gyakorlatok lehetnek például a mély ki- és belégzés, törzshajlítás, vagy a láb és karnyújtás. Ezek gyorsan eloszlatják a fáradságot, mert a mozgás oxigént juttat a véráramba. Mindenekelőtt ugyanis az agynak van szüksége oxigénre a figyelem fenntartása miatt.

Fáradtság veszélyei a volánnál

Ha fáradtak vagyunk autóvezetés közben, nem csak magunkat, hanem utasainkat és a közlekedés többi résztvevőjét is veszélyeztetjük. Ők azok, akik nem tehetnek arról, ha egy jármű felelőtlen vezetője fáradtan balesetet okoz.

A statisztikák tanulmányozása során meglepő eredményre juthatunk: egy autópályán történő halálos kimenetelű baleseteket kutató német tanulmány megállapította, hogy a baleseteknek a negyedét a vezetés közbeni fáradság okozza. Úgy gondolja, hogy ez Önnel nem történhet meg? Egy másik felmérésben kimutatták, hogy a 34 év alatti járművezetők közel fele tapasztalt már kimerültséget legalább egyszer rövidebb utazása során.

Az mindenesetre különös odafigyelésre figyelmeztet, hogy a járművezetők általában alábecsülik a fáradtságot és az ebből adódó esetleges következményeket.

A biztonságos közlekedés megteremtése minden közlekedő tudatos viselkedésére, odafigyelésére és felelősségére van bízva. Ez egészen egyszerű: hozzuk felaz itt bemutatott témát a baráti társaságunkban, és járművezetőként figyeljünk magunkra, valamint utasaink és a többi közlekedő épségére. Mindezzel a baleseti kockázatot jelentős mértékben lecsökkentve egyénileg is hozzájárulunk a közúti közlekedés biztonságának fenntartható fejlődéséhez.

 

További információ:

http://www.vkwodw.de/Tipps/Pause.htm

Emberi tényező