A következő évtized feladatait tartalmazó európai uniós program is hangsúlyozza, hogy a közlekedésbiztonsági politika hatékonysága nagyban múlik az ellenőrzések gyakoriságán, a biztonsági előírások betartásán.

A közlekedési szabályok szigorúbb betartatása, az ellenőrzések hatékonyságának fokozása változatlanul kulcsfontosságú kérdés maradt a halálesetek és sérülések számának csökkentésében. Megjegyzés: A gyorshajtás, az ittas vezetés és a biztonsági öv használatának mellőzése még mindig a közúti halálesetek három leggyakoribb oka.

A 2011-2013. évek egyik legfontosabb közlekedésbiztonsági feladata az ellenőrzések gyakoriságának fokozása, hatékonyságuk és minőségük növelése, a rendőrségi jelenlét „láthatóbbá tétele”

A jelenlegi feltételrendszer mellett az emberi erőt igénylő közúti ellenőrzések jelentős korlátokkal rendelkeznek. Ezért a jövőben a közúti ellenőrzések hatékony megszervezésére kell koncentrálni. Ehhez az alábbiakra van szükség:

a)    a legveszélyesebb közlekedési szabályszegések elleni fellépés;

b)    a korszerű technikai eszközök eddiginél szélesebb körű alkalmazása.

A közúti ellenőrzéseknek alapvetően a közúti közlekedésben előforduló legveszélyesebb szabályszegések ellen kell irányulniuk.

A gyorshajtások visszaszorítása érdekében az emberi jelenlétet nem igénylő automata sebességmérő eszközöket és a mobil (radar, illetve lézer elven működő) berendezéseket egyaránt alkalmazni kell.

Az automata sebességmérők hatékonyabban, gazdaságosabban, és biztonságosabban üzemeltethetők, alkalmazásukat a szükséges jogi háttér („objektív” felelősség) megteremtése tette lehetővé. A telepített sebességmérők hátránya, hogy hatékonyságuk csak az eszköz viszonylag szűk környezetében érvényesül. Ezért lényeges, hogy megfelelő számban telepítve legyenek.

Az automata eszközök alkalmazásán belül meg kell vizsgálni az ún. „section control” (szakasz ellenőrzés) rendszerek hazai alkalmazhatóságát, melyek számos uniós tagállamban már sikerrel bizonyítottak. A „section control” előnye, hogy a sebességmérés, s ezáltal a jogkövetés kikényszerítése nem egy adott ponton (mérési keresztmetszetben), hanem hosszabb útszakaszon történik, továbbá a nemzetközi tapasztalatok alapján ennek a mérési módszernek a társadalmi elfogadottsága is magasabb.

Az automata eszközökkel nem felügyelt útszakaszokon a hagyományos, leállításos jellegű sebességellenőrzést kell alkalmazni, melynek preventív hatása kiemelkedő.

A sebességellenőrzések fokozása technikai fejlesztéseket feltételez. Az amortizációs cserék mellett különös fontosságú, hogy a 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet alapján, annak hatályba lépése előtt a rendőri szervek által használatba vett sebességmérő berendezések legkésőbb 2012. december 31.-éig használhatók. Ez az előírás mintegy 150 db meglévő sebességmérő készüléket érint.

Az ittas járművezetés visszaszorítására véletlenszerű légalkohol méréseket kell végezni. Elérendő célként kell meghatározni, hogy az évtized közepére minden közúti ellenőrzéssel foglalkozó rendőr felszerelési tárgyát képezze a kézi elektronikus légalkoholmérő készülék.

A technikai fejlesztések szempontjából fontos, hogy a hagyományos Spiratest típusú csöves alkoholszondákat 2011 júniusában végleg kivonják a forgalomból, így azok megfelelő pótlásáról gondoskodni kell.

A biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszerek használatának ellenőrzése kiemelt fontosságú. A hatásfok növelése érdekében a demonstratív jellegű ellenőrzések mellett, azokkal egyidejűleg kommunikációs, tudatformáló akciókra, kampányokra is szükség van.

Az elkövetkezendő három évben a kétkerekű járművek (motorkerékpárok, segédmotor-kerékpárok és kerékpárok) vezetőit gyakrabban kell ellenőrizni, s a hatékonyság érdekében ki kell alakítani a megfelelő ellenőrzési gyakorlatot.