Az ezredforduló óta a közlekedésbiztonság terén olyan új, kedvezőtlen trendek alakultak ki, melyek sürgős beavatkozást igényelnek. Az elmúlt évek helyzetelemzése alapján az elkövetkezendő három évben kiemelt figyelmet kell fordítani a motorkerékpárosokra, a kerékpárosokra, továbbá a közúti közlekedés legvédtelenebb résztvevőinek számító gyermekek, illetve idős emberek biztonságára.

A balesetek fő okai évek óta a sebesség nem megfelelő alkalmazása, az irányváltoztatás, haladás és kanyarodás szabályainak megszegése és az elsőbbség meg nem adása.

A közlekedés „legvédtelenebb” résztevői a gyalogosok és a kétkerekű járművek vezetői, akiknek az esetében közúti baleset esetén a súlyos és a halálos sérülések kialakulásának a veszélye - egyéb védettség hiányában – igen magas. Magyarországon 2006-ban 3.491 gyalogos elütés történt, melyből 212 halálos sérüléssel járt. A kérdéskör kiemelt kezelését indokolja, hogy a közúti balesetben meghaltak közül minden hatodik a gyalogosként vett részt a közlekedésben.

A passzív biztonsági eszközök (alapvetően a biztonsági öv és gyermekbiztonsági rendszer) használata kiemelten fontos területe a tragédiák és a sérülések megelőzésének, mert alkalmazásuk által a halálos, valamint a súlyos sérülések kialakulásának kockázata jelentősen csökken. Ezért az Akcióprogram végrehajtása során a passzív biztonsági eszközök használatára kiemelt figyelmet kell fordítani.

Az Európai Unióban a gyorshajtást követően az ittas járművezetés a közúti tragédiák legfőbb oka, mely veszélyességét tovább fokozza, hogy az ittas vezetők többsége általában a megengedett sebességet is túllépi. Szakértői becslések szerint az EU útjain közlekedő járművezetők mintegy 2-3 %-a ittasan vesz részt a közúti forgalomban, s a közlekedési balesetben életüket vesztett járművezetők halálát  30-40 %-ban az alkoholos befolyásoltság okozza (Escape project, 2003.).